• adatállomány

  adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 21.

• adatfeldolgozás;

  adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 17.

• adatfeldolgozó;

  adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 18.

• adatfelelős

  adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

  2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2. § (1) a)

• adatfelelős

  adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 19.

• adatkezelés

  adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 10.

• adatkezelési rendszerek

  az egészségügyi szolgáltatóknál az Eüak. 4. §-a szerinti valamely célból, meghatározott feladattal az egyes adatkezelők által - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatokkal - végzett adatkezelések önálló adatkezelési rendszereket alkotnak.

  62/1997. (XII. 21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről 1. § (1)

• adatkezelő

  adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a ki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 9.

• adatkezelő

  adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv; a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározottak szerint a munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv; továbbá a 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az első- és másodfokú etikai eljárást lefolytató kamarai szerv;

  1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 3. § i)

• adatközlő

  adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

  2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2. § (1) b)

• adatközlő

  adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely- ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot-az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 20.

• adatmegjelölés

  adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 14.

• adatmegsemmisítés

  adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 16.

• adatszolgáltatás

  adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül: a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése; b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (7)

• adattovábbítás

  adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 11.

• adattörlés

  adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 13.

• adatzárolás

  adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének vég leges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 15.

• anonimizálás

  anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely biztosítja az érintett és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetőségének végleges kizárását.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 10.

• archív adatok

  archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (10)

• bűnügyi személyes adat

  bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 4.

• cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok

  a gazdasági társaságra, valamint a gazdasági társaság tagjaira, vezető tisztségviselőire és felügyelőbizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.

  2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 17. § (3)

• egészségügyi adat

  egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

  1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 3. § a)

• egészségügyi dokumentáció

  egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

  1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 3. § e)

• elektronikus adatfeldolgozás

  elektronikus adatfeldolgozás: az elektronikus formában rögzített adatra vonatkozó adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, így különösen az elektronikus úton vezetett nyilvántartás létrehozásának, működtetésének, üzemeltetésének és fejlesztésének technikai művelete.

  2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről 1. § 2.

• érintett

  érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 1.

• gazdálkodó szervezet

  gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz;

  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 685. § c)

• harmadik személy

  harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 22.

• helyesbítés

  helyesbítés: a pontatlan vagy téves közérdekű adatok helyettesítése (javítása).

  305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 1. § (1) b)

• hozzájárulás

  hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok- teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 7.

• kapcsolatfelvételi lista

  kapcsolatfelvételi lista: kizárólag a közvetlen üzletszerzés céljából küldendő küldemények fogadásához való hozzájárulás beszerzése érdekében az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételt szolgáló, legfeljebb az ügyfél nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét vagy elektronikus hírközlési azonosítóját, nemét, születési helyét és idejét, az ügyfél érdeklődési körére vonatkozó információt, valamint családi állapotát tartalmazó lista.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 9.

• közérdekből nyilvános adat

  közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 6.

• közérdekű adat

  közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 5.

• közvélemény-kutatás

  közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik (a továbbiakban: érintett) véleményének és ítéletalkotásuk összetevőinek kutatása.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 2.

• közvetlen üzletszerzés (direkt marketing)

  közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám továbbítása a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek (a továbbiakban együtt: ügyfelek) részére.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 4.

• közzététel

  közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

  2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2. § (1) c)

• különleges adat

  különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 3.

• nem minősül üzleti titoknak

  nem minősül üzleti titoknak: az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 81. § (3)

• nemzeti adatvagyon

  nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége;

  2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről 1. § 1.

• nyilvánosságra hozatal

  nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 12.

• nyilvántartás alapiratai

  nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (9)

• okmányazonosító

  okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (12)

• piackutatás

  piackutatás: az érintett fogyasztói szokásának vizsgálata.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 3.

• polgár lakcím adata

  polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (4)

• polgár lakóhelye

  polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (2)

• polgár tartózkodási helye

  polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (3)

• saját honlapon közzétevő

  saját honlapon közzétevő: az az adatfelelős, aki az Eitv. 3. §-ának (1) bekezdése vagy a saját döntése alapján a közérdekű adatokat külön adatközlő közreműködése nélkül teszi közzé;

  305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 1. § (1) a)

• személyazonosító adat

  személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

  1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 3. § b)

• személyazonosító igazolvány

  személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (8)

• személyazonosító jel

  személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (6)

• személyes adat

  személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 2.

• személyhez fűződő jogok megsértése

  személyhez fűződő jogokat sért: aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 81. § (1)

• személyi azonosító

  személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.

  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (11)

• szervezetet azonosító adatok

  szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

  2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 3. § (1) 3.b)

• természetes személy személyazonosító és lakcímadatai

  természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,

  2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 3. § (1) 3.a)

• tilalmi lista

  tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik megtiltották, illetve - a közvetlen üzletszerző szerv erre irányuló előzetes megkeresése ellenére - nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat az e törvényben meghatározott kapcsolatfelvételi lista vagy üzletszerzési lista céljából felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 6.

• tiltakozási;

  tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 8.

• tudományos kutatás

  tudományos kutatás: az a tevékenység, amelynek célja a világról, annak jelentéseiről, a jelenségek összefüggéseiről szerzett ismeretek gyarapítása, és amelynél a vizsgált társadalmi, gazdasági és természeti jelenségek objektív összefüggéseinek a feltárásához név- és lakcímadat vagy a személyekkel történő közvetlen kapcsolatfelvétel szükséges.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 1.

• üzleti titok

  üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 81. § (2)

• üzletszerzési lista

  üzletszerzési lista: kizárólag postai címzett reklámküldemények útján a Grt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint reklámok közlése céljából a kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgáló, kizárólag az ügyfél nevét, lakcímét, nemét, születési helyét és idejét, az ügyfél érdeklődési körére vonatkozó információt, valamint családi állapotát tartalmazó lista.

  1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2. § (1) 5.

• adathordozó

  adathordozó: az elektronikus adatkezelő rendszerhez (a továbbiakban: rendszer) csatlakoztatható, vagy abba beépített olyan eszköz, melynek segítségével az elektronikus minősített adatok tárolása megvalósítható,

  161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 1. § 1.

• bizalmasság elve

  bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Alapelvek 2. § (3)

• biztonsági dokumentáció

  biztonsági dokumentáció: a rendszerbiztonsági követelmények és az üzemeltetés-biztonsági szabályzat, továbbá - ha a minősített adatot elektronikus rendszeren kezelő szerv rejtjeltevékenységet folytat - a működtetési szabályzat és a kezelési utasítás,

  161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 1. § 2.

• egyedi adat

  nem lehet nyilvánosságra hozni a minősített adatokat, valamint - a 18. §-ban foglaltak kivételével - a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).

  1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 17. § (2)

• elektronikus adatkezelő rendszer

  elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 12.

• elektronikus biztonság

  elektronikus biztonság: a rendszerekben alkalmazott biztonsági intézkedések - a személyi-, a fizikai-, az adminisztratív-, valamint a rendszer-, a kommunikáció- és a rejtjelbiztonság - összessége, amelyek biztosítják az elektronikusan kezelt minősített adat bizalmasságát, sérthetetlenségét és rendelkezésre állását,

  161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 1. § 7.

• életciklus

  életciklus: magában foglalja a rendszer létrehozására vonatkozó döntéstől a tervezést, a fejlesztést, a beszerzést, a telepítést, az üzemeltetést, a továbbfejlesztést és a módosítást, a rendszer egyes elemeinek vagy egészének a kivonását és megsemmisítését,

  161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 1. § 3.

• érvényességi idő

  érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 2.

• felhasználás

  felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a felhasználói engedélyben meghatározott, a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 7.

• felhasználó

  felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 5.

• felhasználói engedély

  felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a minősített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 8.

• gazdálkodó szervezet

  gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában felsoroltak;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 14.

• közreműködő

  közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 6.

• külföldi minősített adat

  külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 1. b)

• megismerési engedély

  megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 9.

• minősített adatot kezelő szerv

  minősített adatot kezelő szerv: állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 4.

• minősítő

  minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 3.

• nemzeti minősített adat

  nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 1. a)

• rendelkezésre állás elve

  rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Alapelvek 2. § (5)

• rendvédelmi szerv

  rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári védelem, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 13.

• sérthetetlenség elve

  sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Alapelvek 2. § (4)

• személyazonosító adat

  a természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) - kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén - a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ezt megelőzően is.

  1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 19. § (1)

• személyi biztonsági tanúsítvány

  személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 11.

• személyi biztonsági tanúsítvány

  minősített adatot kezelő szervnél - a gazdálkodó szervezet kivételével - nemzeti minősített adatot felhasználó, valamint ilyen adatot felhasználó közreműködő részére a biztonsági vezető a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet honlapján közzétett minta alapján egy példányban kiadja a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt.

  90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről 10. § (1)

• szükséges ismeret elve

  szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Alapelvek 2. § (2)

• szükségesség és arányosság elve

  szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Alapelvek 2. § (1)

• telephely biztonsági tanúsítvány

  telephely biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 15.

• TEMPEST követelmények

  TEMPEST követelmények: a „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adat bizalmasságának védelme érdekében kialakított biztonsági intézkedések - amelyek kiterjednek az elektromos és adatkábelek vonalvezetésére, a rendszer környezetében alkalmazható berendezésekre, árnyékolástechnikai megoldásokra, valamint csökkentett kisugárzású eszközökre - együttese, amelyet a rendszer valamennyi eleme vezetett és elektromágneses kompromittáló kisugárzásának csökkentése érdekében alakítottak ki,

  161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 1. § 21.

• titoktartási nyilatkozat

  titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy megismerő személy nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az őt terhelő titoktartási kötelezettséget tudomásul vette;

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 10.

• ügyészség vezetője

  ügyészség vezetője: a fellebbviteli főügyész, a főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész, a vezető ügyész.

  2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről Értelmező rendelkezések 3. § 16.

• átadókönyv

  átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 1.

• beadvány

  beadvány: a bírósághoz érkező irat, amely rendeltetésszerűen az ügyiratban kerül elhelyezésre;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 2.

• bírói hivatali elektronikus aláírás

  a bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú - hivatali - elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.

  1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 33/A. § (1)

• bírósági ügy

  bírósági ügy: törvény által bírósági útra utalt ügy;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 3.

• csatolás

  csatolás: valamely ügyiratnak más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 4.

• egyesítés

  egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügy száma alatti kezelése;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 5.

• elnöki ügy

  elnöki ügy: olyan ügy, amelyben a bíróság elnöke, illetőleg jogszabályban vagy OIT szabályzatban meghatározott esetben más bírósági vezető a bíróság igazgatására tartozó kérdésben az ítélkezés körén kívül jár el;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 6.

• érkeztetés

  érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon (az irat valamennyi példányán és mellékletén) a beadvány beérkezése keltének rögzítése, elektronikus eljárásban a beadványon időbélyegző elhelyezése;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 7.

• gazdálkodással kapcsolatos ügy

  gazdálkodással kapcsolatos ügy: a bíróság, mint költségvetési szerv gazdálkodásával összefüggő ügy;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 1.

• intézkedés

  intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 8.

• irat

  irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 9.

• iratkezelés

  iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 10.

• iratkezelési szabályzat

  iratkezelési szabályzat: a bíróságok írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amelyet az OIT fogad el, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 11.

• irattár

  irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 2.

• irattári anyag

  irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 3.

• irattári terv

  irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a bíróság feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 5.

• irattározás

  irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a bíróság a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 4.

• kezdőirat

  kezdőirat: olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye; továbbá, amely törvény értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 12.

• kezelési (ügyviteli) feljegyzés

  kezelési (ügyviteli) feljegyzés: az ügyben keletkező ügyviteli iraton tett feljegyzés, többnyire utasítás, amely az ügy tartalmi és formai intézésére vonatkozik;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 6.

• kiadmány

  kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy a kiadmány hiteléül záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus okirat esetében azon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt helyez el;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 13.

• küldemény

  küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat vagy pénz, egyéb értéktárgy;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 7.

• lajstrom (tájékoztató könyv)

  lajstrom (tájékoztató könyv): az iratokról ügyszakonként (ügycsoportonként) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 14.

• lajstromozás

  lajstromozás: az érkeztetett beadvány, illetve a saját keletkeztetésű irat lajstromszámmal történő ellátása ügyszakonként (ügycsoportonként) elkülönítve;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 8.

• láttamozás

  láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő elektronikus művelet;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 9.

• levéltár

  levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 1 .

• melléklet

  melléklet: valamely írat (beadvány) szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 11.

• mutatókönyv

  mutatókönyv: a lajstromba bejegyzett ügyek címszó szerint meghatározott résztvevőiről lajstromonként vezetett betűrendes nyilvántartás;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 12.

• perkönyv

  perkönyv: a bíróra (a tanácsra) kiosztott ügyekről bíránként (tanácsonként) vezetett, indokolt esetben ügyszakonként (ügycsoportonként) vezetett nyilvántartás;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 13.

• sorszám

  sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése; a kezdőirat az 1-es sorszámot kapja;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 14.

• számítástechnikai adathordozó

  számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló, adathordozó (mágnesszalag, hajlékony- és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését szolgálja;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 15.

• szerelés

  szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó elő- és utóiratok végleges jellegű összekapcsolása;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 15.

• szervezeti és működési szabályzat

  szervezeti és működési szabályzat: a bíróság tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a bíróság, azon belül a bíróság szervezeti egységének feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 16.

• tárgyalási jegyzék

  tárgyalási jegyzék: a tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 16.

• tárgyalási napló

  tárgyalási napló: bíránként (tanácsonként) vezetett, elsősorban a tárgyalások és az ülések időpontjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a bírói munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló, bekötött, oldalszámozott könyv;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 17.

• utóirat

  utóirat: olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 17.

• utóiratok könyve

  utóiratok könyve: a Bírósági Gazdasági Hivatalnál (a továbbiakban: BGH) a kézi lajstromba már be nem jegyezhető utóiratok nyilvántartására szolgáló könyv;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 18.

• ügycsoport

  ügycsoport: a bírósági ügyek tárgyuk, valamint az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályok azonossága, különbözősége vagy specialitása szerinti csoportosítása;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 18.

• ügyelosztás

  ügyelosztás: a Bsz. 11. §-ának (2)-(7) bekezdéseiben megjelölt ügyelosztási rendnek megfelelően az ügyben intézkedni, eljárni jogosult kijelölése;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 19.

• ügyintézés

  ügyintézés: a bíróság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 20.

• ügyirat

  ügyirat: a bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 1.

• ügykönyv

  ügykönyv: az elítélt és a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügy legfontosabb adatairól elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 22.

• ügyszám

  ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés: az ügycsoport betűjele, a lajstromszám, törve az érkezés évszámával;

  4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Értelmező rendelkezések 3. § 19.

• ügyvitel

  ügyvitel: a bírósági eljárásra vonatkozó törvények, más jogszabályok és OIT szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, az ítélkezés teljesítését célozza.

  14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § 23.

• árverező

  árverező: az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő felhasználó;

  27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról 1. § e)

• bírósági határozat

  bírósági határozat: a Vht. 15. §-a szerinti jogerős bírósági határozat, egyezséget jóváhagyó végzés, 16. §-ának a) pontja szerint közjegyzői határozat és közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke, valamint a 16. §-ának b) pontja szerinti fegyelmi bíróságok határozata, amelynek a kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint már megtörtént, és az a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 99. §-ának (2) bekezdése szerinti kézbesítési vélelem folytán emelkedett jogerőre;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § c)

• bírósági irat

  bírósági irat: a bírósági határozat bíróság által készített papír alapú kiadmányáról a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § d)

• bírósági végrehajtási ügy

  bírósági végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány és ezek intézése tárgyában hozott határozat, foganatosított intézkedés.

  1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 7. § (1)

• bírósági végrehajtási ügy bírósági ügyszáma

  bírósági végrehajtási ügy bírósági ügyszáma (a továbbiakban: lajstromszám): a bíróságnak e rendelet 1. számú melléklete szerinti jelzőszáma, kötőjellel hozzákapcsolva a bíró, a bírósági titkár (a továbbiakban: bíró) vagy a végrehajtási ügyintéző azonosító száma, a „Vh.” jelzés, a vh-lajstrom szerinti szám, törve az érkezés évszámával és az egyes intézkedések sorszámával (pl. 1705-2. Vh. 14/1995/2.).

  1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 9. § (2)

• bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat

  bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat: a végrehajtás elrendelése iránti kérelem, továbbá a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett beadvány, irat is, ha a végrehajtást másik bíróság rendelte el. A zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása iránti kérelmét a végrehajtás elrendelése iránti kérelemként kell kezelni.

  1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 7. § (2)

• bírósági végrehajtási ügyek lajstroma

  a megyei bíróságon, a munkaügyi bíróságon és a helyi bíróságon a bírósági végrehajtási ügyek lajstromát (a továbbiakban: vh-lajstrom) kell vezetni, de a megyei bíróság elnöke úgy is rendelkezhet, hogy a munkaügyi bíróság határozatának végrehajtásával kapcsolatos beadványt a munkaügyi bíróság székhelyén működő illetékes helyi bíróság - a Fővárosi Munkaügyi Bíróság esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság - vh-lajstromába kell bejegyezni.

  1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 8. § (1)

• bírósági végrehajtó

  bírósági végrehajtó: hivatali elektronikus aláírás használatára jogosult bírósági végrehajtó és bírósági végrehajtó-helyettes;

  27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról 1. § d)

• bírósági végrehajtó hivatali elektronikus aláírása

  a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek: a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó, megyei bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy megyei bírósági végrehajtó-helyettes; b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

  1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 57/A. § (1)

• címzett

  címzett: fa) az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, továbbá akire nézve a földhivatali határozat valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről rendelkezik, és akinek a részére a kérelmező kéri a kézbesítést; fb) a felszámolás alatt álló szervezet vezetője, akinek a részére a felszámoló a Cstv. alapján, a Cstv. szerinti jogkörében felszámolói értesítést kíván eljuttatni;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § f)

• egyéb tartózkodási hely

  egyéb tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § j)

• egyszerű kézbesítés

  egyszerű kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye megegyezik a jogszabályban meghatározott határozatban a címzett címeként megjelölt ingatlan címével, a felszámolás alatt álló szervezet vezetője esetén pedig a cégnyilvántartás szerinti címmel;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § k)

• felszámolói értesítés

  felszámolói értesítés: a felszámolónak (felszámolóbiztosnak) a Cstv. alapján az adós gazdálkodó szervezet vezetői részére címzett felszólítása, értesítése, amellyel kapcsolatban a postai úton megkísérelt kézbesítés - a Cstv. 31. §-ában foglaltak szempontjából - eredménytelen volt, és amelynek végrehajtói kézbesítése a Cstv. 33. § (1) bekezdése alapján kérhető;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § s)

• felszámolói irat

  felszámolói irat: a papír alapú felszámolói értesítésről a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat.

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § t)

• földhivatali határozat

  földhivatali határozat: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló határozat, amellyel kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely címzett vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 79. §-ának (2) bekezdése alapján beállt, és amelynek végrehajtói kézbesítése az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52/A. §-ának (2) bekezdése alapján kérhető;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § q)

• földhivatali irat

  földhivatali irat: a földhivatali határozat földhivatal által készített papír alapú kiadmányáról a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § r)

• helyettes átvevő

  helyettes átvevő: a bírósági, földhivatali iratnak vagy a felszámolói iratnak a kézbesítés során a címzett helyett történő átvételére jogosult, e rendeletben meghatározott személy;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § m)

• kérelmező

  kérelmező: ea) az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a javára a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, továbbá akire nézve a földhivatali határozat valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről rendelkezik, és kéri a kézbesítés lefolytatását; eb) az a felszámoló, aki a felszámolás alatt álló szervezet vezetője részére a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) alapján, a Cstv. szerinti jogkörében felszámolói értesítést kíván eljuttatni;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § e)

• kézbesítés

  kézbesítés: a végrehajtónak a Vht. és e rendelet szerinti eljárása a jogszabályban meghatározott határozat címzetthez történő eljuttatása érdekében;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § b)

• kézbesítés helye

  kézbesítés helye: az a helyszín, ahol a bírósági, földhivatali vagy a felszámolói irat átadása, vagy annak megkísérlése e rendelet szerint megtörténik;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § g)

• kézbesítési végrehajtó

  kézbesítési végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó): a kézbesítést végző önálló bírósági végrehajtó, valamint a helyette eljáró végrehajtó-helyettese és végrehajtójelöltje;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § a)

• különleges kézbesítés

  különleges kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye a következő lehet: 1. a címzett lakóhelye (ha az nem egyezik meg a jogszabályban meghatározott határozatban megjelölt címmel, a felszámolás alatt álló szervezet vezetője esetén pedig a cégnyilvántartás szerinti címmel), 2. a címzett tartózkodási helye (ha az nem egyezik meg a jogszabályban meghatározott határozatban megjelölt címmel), 3. a címzett egyéb tartózkodási helye (lakás, üdülőhely, szálloda, oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmény, büntetés-végrehajtási intézet, egyéb intézmény, munkahely vagy vállalkozási tevékenység helye, bármely egyéb olyan helyszín, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, alkalomszerűen megtalálható), 4. szervezet esetében a címzett székhelye, telephelye, a tevékenysége folytatásának egyéb helye (iroda, aliroda, üzem, helyi kirendeltség stb.);

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § l)

• lakóhely

  lakóhely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett lakóhely;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § h)

• licitnapló

  licitnapló: az elektronikus árverési rendszerben közzétett érvényes vételi ajánlat adatait tartalmazó adatsorok összessége;

  27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról 1. § g)

• tartózkodási hely

  tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett tartózkodási hely;

  250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól 2. § i)

• teljes licitnapló

  teljes licitnapló: az elektronikus árverési rendszerben közzétett valamennyi vételi ajánlat adatait tartalmazó adatsorok összessége;

  27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról 1. § h)

• végrehajtható okiratok

  bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők: a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el, c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése, d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése, e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, f) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat, g) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, h) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

  1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 10. §

• végrehajtó

  végrehajtó: hivatali elektronikus aláírás használatára jogosult önálló bírósági végrehajtó és megyei bírósági végrehajtó;

  27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról 1. § c)

• aktanyomat

  aktanyomat: a fizetési meghagyásos ügy MOKK rendszerében tárolt iratainak összessége vagy annak a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példánya;

  28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 1. § (2) 1.

• archiválandó dokumentumok

  1/A. § (1) hagyatéki eljárásban a rész hagyatékátadó végzést [a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.) 59. § (5) bekezdés], a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott külön végzést [He. 72/C. § (2) bekezdés] és az eljárást érdemben befejező jogerős határozatot kell archiválni.

  34/2004. (XI. 19.) IM rendelet az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról 1/A. § (1)

• átadókönyv

  átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 1.

• beadvány

  beadvány: a közjegyzőhöz érkező irat, amely rendeltetésszerűen az ügyiratban kerül elhelyezésre;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 2.

• csatolás

  csatolás: valamely ügyiratnak más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 3.

• egyesítés

  egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban nyilvántartásba vett ügy száma alatti kezelése;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 4.

• elektronikus letéti tár

  az elektronikus letéti tárban legfeljebb A/4-es méretű okirat hiteles másolata helyezhető el.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 22/D. § (1)

• érkeztetés

  érkeztetés: a közjegyzőhöz érkezett beadványon (annak valamennyi példányán és mellékletén) a beadvány érkezése időpontjának (év, hónap, nap) és ügyszámának a rögzítése;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 5.

• fizetési meghagyásos ügy

  fizetési meghagyásos ügy: a közjegyző hatáskörébe utalt fizetési meghagyásos ügy, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti ügy, biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügy és a költségkedvezményes ügy, ide nem értve az európai fizetési meghagyásos ügyet;

  28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 1. § (2) 2.

• folyamatban lévő ügyek anyagai

  folyamatban lévő ügyek anyagai: a nem befejezett, és a befejezett, de további intézkedést igénylő közjegyzői ügyek iratai, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okirat, pénz (értéktárgy, értékpapír), az ezekhez tartozó irat és nyilvántartás;

  62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § c)

• hiteles kiadmány, másolat készítése

  a közjegyző az általa készített okirat vagy végzés - ideértve a kizárólag elektronikus úton készített közjegyzői okiratot is - elektronikus hiteles kiadmányáról elektronikus vagy papír alapú hiteles kiadmányt adhat ki. A közjegyző más közjegyző által készített papír alapú okiratról vagy végzésről papír alapú vagy elektronikus hiteles másolatot, az elektronikus hiteles kiadmányról papír alapú hiteles másolatot adhat ki.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 22/A. § (1)

• hitelesítések nyilvántartó könyve

  a közjegyző a Ktv. rendelkezései szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a területi kamara által rendszeresített és jóváhagyott papír alapú nyilvántartó könyvbe vagy az országos kamara által jóváhagyott számítógépes nyilvántartásba (a továbbiakban együtt: hitelesítések nyilvántartó könyve) jegyzi be. A hitelesítések nyilvántartó könyvében kell feltüntetni az elektronikus letéti tárban történő elhelyezést, az elhelyezés meghosszabbítását, törlését és a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását is.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 29. § (1)

• intézkedés

  intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 6.

• irat

  irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 7.

• iratkezelés

  iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 8.

• irattár

  irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 9.

• irattári anyag

  irattári anyag: a közjegyző működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 10.

• irattározás

  irattározás: az iratkezelés része; az a tevékenység, amelynek során a közjegyző a működése során keletkező és hozzá kerülő és rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 11.

• kezdőirat

  kezdőirat: olyan irat, amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye, továbbá amely jogszabály értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 13.

• kezelési (ügyviteli) feljegyzés

  kezelési (ügyviteli) feljegyzés: az ügyben keletkezett ügyviteli iratokra tett feljegyzés, többnyire utasítás, amely az ügy tartalmi és formai intézésére vonatkozik;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 12.

• kiadmány

  kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy a kiadmány hiteléül záradékkal, aláírásával és a közjegyző körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus irat esetében a külön jogszabályban meghatározott módon hitelesít;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 14.

• költségkedvezményes ügy

  költségkedvezményes ügy: az a fizetési meghagyásos ügy, amelyben a jogosult a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 50. § (2) bekezdése szerint személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iráni kérelmet terjesztett elő;

  28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 1. § (2) 3.

• közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása

  a közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.

  1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 21/A. § (2)

• közjegyzői archiválás

  az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról

  34/2004. (XI. 19.) IM rendelet az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról

• közjegyzői levéltár

  az országos kamara a levéltár szervezeti egységeként öt területi telephelyet (a továbbiakban: területi levéltár) működtet, melyek illetékessége a területi kamarák illetékességi területéhez igazodik.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 23/A. § (1)

• közjegyzői levéltári anyag

  közjegyzői levéltári anyag: a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott irat, nyilvántartás, bélyegző és egyéb eszköz;

  62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § a)

• közjegyzői ügy

  közjegyzői ügy: a jogszabály által a közjegyző hatáskörébe utalt nemperes ügy [1. § (1) bek.];

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 15.

• közjegyzői ügyek nyilvántartása

  a közjegyző köteles a közjegyzői ügyekről nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetni, amelybe érkezési sorrendben bejegyzi az általa készített közjegyzői okiratot, és olyan közjegyzői tanúsítványt, amelyet a 29. § (1) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba nem kell felvenni.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 28. § (1)

• küldemény

  küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett vagy küldött elektronikus irat, továbbá pénz, egyéb értéktárgy;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 16.

• melléklet

  melléklet: valamely irat (beadvány) szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 19.

• MOKK rendszere

  MOKK rendszere: a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

  2009. évi L. törvény a fizetési meghagyási eljárásról 1. § (2)

• MOKK rendszere

  MOKK rendszere: a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: közjegyzői kamara) az Fmhtv.-ben szabályozott eljárások technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere;

  28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 1. § (2) 4.

• mutatókönyv

  mutatókönyv: a nyilvántartásba bejegyzett ügyek címszó szerint meghatározott résztvevőiről vezetett betűrendes nyilvántartás;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 20.

• sorszám

  sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 21.

• szerelés

  szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó kezdő- és utóiratok végleges jellegű összekapcsolása;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 22.

• tárgyalási jegyzék

  tárgyalási jegyzék: a tárgyalási napra kitűzött ügyekről készített jegyzék;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 23.

• tárgyalási napló

  tárgyalási napló: közjegyzőnként vezetett, elsősorban a tárgyalások időpontjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a közjegyzői munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló bekötött, oldalszámozott könyv;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 24.

• területi levéltár

  területi levéltár: a levéltár külön jogszabályban meghatározott levéltári anyagokat kezelő telephelye.

  62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § d)

• utóirat

  utóirat: olyan irat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 25.

• utóirat

  utóirat: a Küsz. 2. § 25. pontjában meghatározottakon túlmenően a végrehajtási eljárás felfüggesztésével és a felfüggesztés megszüntetésével összefüggő irat.

  28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 1. § (2) 5.

• ügyintézés

  ügyintézés: a közjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 26.

• ügyirat

  ügyirat: a közjegyző nemperes eljárása (ügyintézése) során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú (amennyiben a jogszabály megengedi elektronikus iratok összessége), amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 27.

• ügyszám

  ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 29.

• ügyvitel

  ügyvitel: a közjegyző eljárására vonatkozó jogszabályok és kamarai iránymutatások által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a nemperes eljárás lefolytatásának teljességét célozza;

  37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól Értelmező rendelkezések 28.

• beadvány

  beadvány: az ügyészséghez érkező hagyományos (papír alapú) vagy elektronikus irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• betétlap

  betétlap: olyan egy vagy több lapból álló ügyviteli irat, amely az ügy intézésével kapcsolatos tartalmi és formai (alaki) információkat, adatokat tartalmaz, s amely a hozzászerelt iratokkal ügyiratdarabot vagy ügyiratot képez.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• csatolás

  csatolás: tárgyi és/vagy személyi összefüggés esetén - egységes állásfoglalás kialakítása érdekében - két, vagy több ügyiratnak tartós, de nem végleges egymáshoz való kapcsolását jelenti oly módon, hogy az ügyiratok továbbra is megtartják önállóságukat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• egyesítés

  egyesítés: tárgyi és/vagy személyi összefüggés esetén két vagy több ügy végleges összeolvadását, egy üggyé válását és együttes elintézését jelenti.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• elektronikus aláírás

  elektronikus aláírás: az elektronikus irat védelmét szolgáló titkos aláírási kulccsal készített, digitális adatokat tartalmazó jelsorozat, amely azonosítja az aláírási kulcs tulajdonosát és egyértelműen bizonyítja az adatok hitelességét és sértetlenségét.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• elektronikus irat

  elektronikus irat: számítástechnikai eszköz felhasználásával elektronikus formában rögzített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• elintézés

  elintézés: az ügyészségre érkezett kezdeményezés, vagy hivatalból hozott döntés alapján történt érdemi intézkedés.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• elkülönítés

  elkülönítés: egy ügy két vagy több üggyé való végleges szétválasztása és külön-külön szám alatti elintézése.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• eredmény

  eredmény: az érdemi intézkedésen alapuló más ügyészség vagy más hatóság által hozott, az ügyészségi ügyforgalmi nyilvántartás szempontjából releváns döntés.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• érkezés

  érkezés: az ügyészségre érkezett kezdeményezés vagy hivatalból hozott ügyészségi döntés.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• érkeztetés

  érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, számítástechnikai program segítségével történő érkeztetés esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• évkör

  évkör: az irattári anyag vagy egy raktári egységet kitevő irat együttes nyitó és záró évszáma által határolt időtartomány.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• feladatkör

  feladatkör: azoknak a feladatoknak összessége, amelyet az ügyészi szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• gyűjtő

  gyűjtő: egy iktatási rendszeren belül egy iktatószám alatt sorszámozott iratok, amelyeket a gyűjtőben együtt kezelnek.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• hatáskör

  hatáskör: az ügyintézés feladatkörének szintenkénti pontos körülhatárolása, azoknak az ügyeknek összessége, amelyekben az ügyészi szerv jogosult és köteles intézkedni, illetve eljárni.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• házi irat

  házi irat: egy adott ügyben az ügy kezelése és az ügyintézés során az ügyészségen keletkezett valamennyi olyan irat, amely nem kiadmány és nem nyomozási irat. Házi iratnak kell tekinteni a nem ügyészi szervtől érkezett, de az ügyészi ügyfeldolgozáshoz nélkülözhetetlen és véglegesen átadott iratot is, ha az nem nyomozási irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• iktatás

  iktatás: az iratkezelésnek a postabontás és az érkeztetés utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve az ügyészségen keletkezett iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; számítástechnikai program segítségével történő iktatás esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• iktatókönyv

  iktatókönyv: az ügyészi szervezeti egység rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként megnyitott és lezárt ügykönyv, amelyben az iktatás során minden érkező irat új számot kap. Készülhet számítástechnikai program segítségével is. Elektronikus adathordozón tárolt iktatókönyv esetén a folyamatosság biztosítása az iktatókönyvet az adathordozóra rögzítő számítástechnikai program feladata.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• irat

  irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• iratkezelés

  iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• iratkezelés

  a magánjogi és közigazgatási jogi szakág tevékenységét érintő összes ügyviteli tevékenység - az iratok iktatása és egyes adatainak nyilvántartása, az ügyekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység főbb mozzanatainak és az ügyek fontosabb adatainak a rögzítése és tárolása - számítógépen és külső informatikai adathordozókon történik.

  2/2005. (ÜK 2.) együttes főov. körlevél a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjéről 7. pont

• iratkezelési szabályzat

  iratkezelési szabályzat: az ügyészi szervezet ügyvitelére vonatkozó szabályok összessége, amely a szervezeti és működési szabályzat figyelembevételével készül, s amelynek függelékét képezi az irattári terv.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• irattár

  irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• irattári anyag

  irattári anyag: a szervek működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• irattári terv

  irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• irattározás

  irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során az ügyészi szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• kezdőirat

  kezdőirat: az ügyiratot létrehozó irat, az ügyirathoz tartozó iratok közül érkezési időrendben a legelső irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• kezelési (ügyviteli) feljegyzések

  kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon vagy a betétlapon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézésére vonatkoznak.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• kiadmány

  kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt, elektronikus adathordozón történő továbbítás esetén megfelelő számítástechnikai eszköz segítségével hitelesített irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• kiadmányozás (kiadványozás)

  kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről (K betűjellel, elektronikus adathordozón tárolt irat esetén a számítástechnikai program megfelelő utasításának kiadásával).

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• kiadmányozó

  kiadmányozó: a kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása, számítógépes adathordozón tárolt kiadmány esetén a kiadmány elektronikus aláírással történő ellátása.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• közirat

  közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik, vagy tartozott.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• közlevéltár

  közlevéltár: a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• küldemény

  küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• lajstrom

  lajstrom: az ügyészi szervezeti egység rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként megnyitott és lezárt ügykönyv, amelyben csak a kezdőiratok kapnak új számot, az utóiratok pedig sorszámot. Készülhet számítástechnikai program segítségével is. Elektronikus adathordozón tárolt lajstrom esetén a folyamatosság biztosítása az iktatókönyvet az adathordozóra rögzítő számítástechnikai program feladata.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• láttamozás

  láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásulvételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• leválasztás

  leválasztás: a korábban csatolt ügyek iratainak egymástól való eltávolítása.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• levéltár

  levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• másodlat

  másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• másolat

  másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• mellékelt irat

  mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól - elválasztható.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• melléklet

  melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• mutató

  mutató: az iratokban szereplő fontosabb adatok (név, tárgy, hely, idegenszám) rögzítésére szolgál.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• raktári egység

  raktári egység: az irattári anyagnak a rendezés során kialakított, fizikailag együtt kezelt része (doboz, csomó, kötet stb.).

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• segédkönyv

  segédkönyv: az ügyészségi ügykönyvek mellett kiegészítő adatok nyilvántartására és az iratkezelés megkönnyítésére szolgál.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• számítástechnikai adathordozó

  számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással rögzített adatokat tároló adathordozó.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• szerelés

  szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatás során és az iratokon egyaránt jelölni kell.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• szerv

  szerv: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• szignálás

  szignálás: az ügyben intézkedésre, eljárásra illetékes ügyintéző kijelölése.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• utóirat

  utóirat: az ügyészségen már létező, vagy korábban létezett ügyirathoz tartozó és egyéb szabályozás folytán kezdőiratnak nem tekinthető irat.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügyintézés

  ügyintézés: az egyes ügyészi szervezeti egységek tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki), kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügyintéző

  ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti és amennyiben erre megfelelő jogosultsága van, az érdemi döntést meghozza.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügyirat

  ügyirat: az ügyintézés során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügyiratdarab

  ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely fázisában keletkezett iratokat tartalmazza.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügykönyv

  ügykönyv: az iktatókönyv és a lajstrom általános megnevezése.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

• ügyvitel

  ügyvitel: az ügyészi szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában.

  6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről Melléklet a 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasításhoz I. fejezet 1. §

aláírás-ellenőrző adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai nyilvános kulcs), melyet az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot megismerő személy az elektronikus aláírás ellenőrzésére használ.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 2.

aláírás-létrehozó adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 1.

aláírás-létrehozó eszköz: olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 3.

aláíró: az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 4.

archiválási szolgáltató: az e törvényben meghatározott, az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok elektronikus archiválására vonatkozó szolgáltatást nyújtó szolgáltató.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 22.

bizalmi munkakör az alábbiakban felsorolt valamennyi munkakör: aa) a szolgáltató informatikai rendszeréért általánosan felelős vezető, ab) biztonsági tisztviselő: a szolgáltatás biztonságáért általánosan felelős személy, ac) rendszeradminisztrátor: az informatikai rendszer telepítését, konfigurálását, karbantartását végző személy, ad) rendszerüzemeltető: az informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését, mentését és helyreállítását végző személy, ae) független rendszervizsgáló: a szolgáltató naplózott, illetve archivált adatállományát vizsgáló, a szolgáltató által a szabályszerű működés érdekében megvalósított kontroll intézkedések betartásának ellenőrzéséért, a meglévő eljárások folyamatos vizsgálatáért és monitorozásáért felelős személy, af) regisztrációs felelős: a végtanúsítványok előállításának, kibocsátásának, visszavonásának és felfüggesztésének jóváhagyásáért felelős személy;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § a)

biztonságos aláírás-létrehozó eszköz: az e törvény 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek eleget tevő aláírás-létrehozó eszköz.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 5.

elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 6.

elektronikus aláírás ellenőrzése: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum aláíráskori, illetve ellenőrzéskori tartalmának összevetése, továbbá az aláíró személyének azonosítása a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 7.

elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 13.

elektronikus aláírás felhasználása: elektronikus adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 8.

elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató: a 6. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző személy (szervezet).

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 9.

elektronikus aláírási termék: olyan szoftver vagy hardver, illetve más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevő, amely elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, valamint elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 11.

elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 12.

elektronikusan történő aláírás: elektronikus aláírás hozzárendelése, illetve logikailag való hozzákapcsolása az elektronikus adathoz.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 10.

érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata, és azon egymáshoz rendelhető információk sorozata, (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás-ellenőrző adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató elektronikus aláírás ellenőrző adatára és annak visszavonására vonatkozó információk), amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, illetve időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 14.

eszközszolgáltató: olyan Szolgáltató, amely a hitelesítésszolgáltatás mellett az aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése szolgáltatást is felvállalja.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. a)

fogadó fél: az elektronikus dokumentum fogadója, aki egy adott tanúsítványon alapuló elektronikus aláírásra hagyatkozva jár el.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. b)

fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely a) alkalmas az aláíró azonosítására, b) egyedülállóan az aláíróhoz köthető, c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 15.

gépi elektronikus aláírás: a hatóság számítógépes rendszere egyes elemei számára kibocsátott, a dokumentummozgás, dokumentum-megőrzés vagy kommunikáció biztonságát szolgáló, a dokumentumok vagy üzenetek megváltozásának kimutatását lehetővé tevő, a dokumentumhoz vagy üzenethez kapcsolódó információ, amelyből az azt elhelyező számítógépes rendszerelem és az aláírás-létrehozó adat előállítását megrendelő hatóság egyértelműen azonosítható;

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 1. § (2) 2.

hardveres kulcskezelő eszköz: elektronikus aláírás-létrehozó adat generálására, tárolására, mentésére, visszaállításra és aláírási műveletek végrehajtására alkalmas, a biztonságos aláírás-létrehozó eszközre vonatkozó, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti követelményeket biztonságában vagy teljesítményében, illetve mindkettőben meghaladó hardvereszköz;

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 1. § (2) 3.

a szolgáltatóknak a tevékenység befejezésével kapcsolatos nyilvántartása, elektronikus aláírási termékek nyilvántartása, tanúsító szervezetek nyilvántartása, hitelesítési, időbélyegzési és archiválási rendek nyilvántartása, önkéntes akkreditációs rendszerek nyilvántartása

45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól V. fejezet

hitelesítési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely tanúsítvány felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 23.

időbélyegzési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely időbélyegző felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 24.

időbélyegzés-szolgáltató: olyan Szolgáltató, amely az időbélyegzés szolgáltatást felvállalja.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. c)

időbélyegző: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 16.

igénybe vevő: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást igénybe vevő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 25.

igénylő: a tanúsítvány iránti igényt benyújtó személy;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § b)

információbiztonsági irányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, az információ bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának megőrzése szempontjából;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § c)

informatikai rendszer: a szolgáltató által a szolgáltatói kulcspár kezeléséhez, az aláírás-létrehozó adat előállításához, a tanúsítványok kibocsátásához, a kibocsátott tanúsítványt tartalmazó nyilvántartáshoz, a visszavonási nyilvántartásokhoz és a visszavonás kezelési szolgáltatáshoz, az időbélyegzés-szolgáltatáshoz, az elektronikus archiválás szolgáltatás, valamint e tevékenységek informatikai védelméhez használt, az Eat. 3. számú mellékletének f) pontja szerinti megbízható rendszerek és termékek;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § d)

kijelölő: az R. 1. §-ának (1) bekezdése, valamint az Eat. 4. §-ának (4) bekezdése alapján az informatikai és hírközlési miniszter,

9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 2. § b)

kijelölt tanúsító szervezet: olyan személy vagy szervezet, amely az elektronikus aláírási termék megfelelőségének tanúsítására a kijelölésben foglaltak szerint jogosult,

9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 2. § c)

közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely 4.1. ügyfél által használt aláírás esetén a 7-11. §-ban, 4.2. hatóság nevében, a hatóság nevében kiadmányozásra feljogosított természetes személy által használt aláírás esetén a 12-13. §-ban, 4.3. a hatóság számítógépes rendszere által dokumentum- vagy kommunikációhitelesítésre használt (gépi) aláírások esetén a 14-16. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel;

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 1. § (2) 4.

közigazgatási gyökértanúsítvány: a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány, amelyben a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató elektronikus aláírásával hitelesíti az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsát és tanúsítja, hogy a tanúsítvány által megjelölt hitelesítés-szolgáltató közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő tanúsítványt bocsát ki;

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 1. § (2) 5.

kriptográfiai kulcs: olyan kriptográfiai transzformációt vezérlő egyedi jelsorozat, amelynek ismerete a kriptográfiai transzformáció elvégzéséhez, különösen az elektronikus aláírás előállításához vagy ellenőrzéséhez szükséges;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § e)

kulcs: kriptográfiai kulcs (lásd R.)

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. d)

kulcsgondozás: a kriptográfiai kulcsok előállítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása vagy ennek algoritmikus megvalósítása, továbbá a kulcsok nyilvántartása, tárolása, archiválása, visszavonása, törlése, szoros kapcsolatban az alkalmazott biztonsági eljárásmóddal.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. e)

külön törvény alapján alkalmazott elektronikus aláírás: 6.1. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21/A. § szerinti,6.2. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12/B. § szerinti, 6.3. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 33/A. § szerinti, valamint 6.4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 57/A. § szerinti követelményeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás.

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 1. § (2) 6.

lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket: a) a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból; b) a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés; c) a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 26.

megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott okirat, amely igazolja, hogy a termék megfelel az elektronikus aláírási termékekkel szemben támasztott mértékadó előírásokban meghatározott követelményeknek

9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 2. § d)

mértékadó előírás: jogszabályban, szabványban vagy egyéb műszaki előírásban meghatározott követelmény,

9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 2. § a)

minőségirányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § f)

minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 17.

minősített hitelesítés-szolgáltató: az e törvény szabályai szerint nyilvántartásba vett, minősített tanúsítványt a nyilvánosság számára kibocsátó hitelesítés-szolgáltató.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 18.

minősített szolgáltató: a minősített hitelesítés-szolgáltató és az e törvény 6. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató, amely a szolgáltatók nyilvántartásában valamely szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltatóként szerepel.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 27.

minősített tanúsítvány: az e törvény 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató bocsátott ki.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 19.

nyilvános (publikus) kulcsú infrastruktúra: az elektronikus aláírás létrehozására, ellenőrzésére, kezelésére szolgáló, aszimmetrikus kulcspárt alkalmazó infrastruktúra, beleértve a mögöttes intézményrendszert, a különböző szolgáltatókat és eszközöket is.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. f)

regisztráló szervezet: szervezet, amely ellenőrzi a tanúsítvány alanyának személyazonosságát. Egy HSZ több ilyen szervezettel is együttműködhet.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. g)

rendkívüli üzemeltetési helyzet: olyan, a szolgáltató üzemmenetében zavart okozó rendkívüli helyzet, amelyben a szolgáltató rendes üzemmenetének folytatására ideiglenesen vagy véglegesen nincsen lehetőség. Rendkívüli üzemeltetési helyzetnek minősül az is, ha a szolgáltató szolgáltatói magánkulcsa olyan személy birtokába kerül, aki a szolgáltatói magánkulcs birtokolására nincsen feljogosítva, illetve, ha a fenti esemény megtörténte alappal feltételezhető, vagy annak közvetlen veszélye fennáll;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § g)

szolgáltatási szabályzat: a 6. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató tevékenységével kapcsolatos részletes eljárási és egyéb működési szabályokat tartalmazó szabályzat.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 20.

szolgáltató: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 28.

szolgáltatói kulcspár: a szolgáltatói magánkulcs és a szolgáltatói nyilvános kulcs;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § h)

szolgáltatói magánkulcs: olyan kriptográfiai kulcs, amelyet a hitelesítés-szolgáltató vagy az időbélyegzést nyújtó szolgáltató saját elektronikus aláírási szolgáltatásának igazolására, így különösen a tanúsítvány kibocsátására, a visszavonási nyilvántartásokra, az időbélyegzésre, a naplózáshoz, az archiváláshoz használ;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § i)

szolgáltatói nyilvános kulcs: olyan kriptográfiai kulcs, amelyet a szolgáltatói magánkulcs használatával létrehozott elektronikus aláírás ellenőrzésére használnak;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § j)

tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján egy független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkező, Magyarországon székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező kijelölt tanúsító szervezet vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának eljárása szerint nyilvántartásba vett tanúsító szervezet írásban igazolja, hogy az elektronikus aláírási termek az előírt követelményeknek megfelel.

9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 2. § e)

tanúsítvány: a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely az aláírás-ellenőrző adatot a 9. § (3), illetőleg (4) bekezdése szerint egy meghatározott személyhez kapcsolja, és igazolja e személy személyazonosságát vagy valamely más tény fennállását, ideértve a hatósági (hivatali) jelleget.

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 2. § 21.

tanúsítvány kibocsátása: a tanúsítvány átadása az aláírónak, valamint a szolgáltató nyilvántartásában a tanúsítvány elérhetővé tétele az aláíró hozzájárulása esetén;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § k)

tanúsítvány visszavonási lista: valamely okból visszavont, azaz érvénytelenített tanúsítványok azonosítóit tartalmazó elektronikus lista, melyet a HSZ bocsát ki.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. i)

tanúsítványtípus: szabályok összessége, amely megmutatja adott tanúsítványok alkalmazhatóságát egy bizonyos közösségre, illetve alkalmazások olyan csoportjára, ahol azonosak a biztonsági követelmények.

2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről 254. h)

változáskezelés: azon szabályok összessége, amelyek meghatározzák a szolgáltatási folyamatokban és az azt kiszolgáló informatikai szolgáltatásokban bekövetkező módosítások, változások biztonságos végrehajtását;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § l)

visszavonás kezelése: az Eat. 14. §-ban meghatározott esetekben a kibocsátott tanúsítványok visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó eljárások lefolytatása;

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § m)

visszavonási nyilvántartások: nyilvántartások a felfüggesztett, illetőleg a visszavont tanúsítványokról, amelyek tartalmazzák legalább a felfüggesztés vagy visszavonás tényét, és a felfüggesztés vagy visszavonás időpontját.

3/2005. (III.18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 2. § n)

• azonosítás

  azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése;

  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § b)

• JÜB rendszer

  az ügyvéd a 3. §-ban foglalt nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt.

  54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzendő személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek nyilvántartásáról 4. § (1)

• JÜB rendszer

  A Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.

  13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról 27. § (8)

• JÜB rendszer

  A végrehajtó a Vht. 47/A. §-ában szabályozott elektronikus úton történő adatigénylése során a Vht. 47/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a végrehajtók adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A végrehajtó az adós lakóhelyére és tartózkodási helyére, valamint végrehajtás alá vonható gépjárművére vonatkozó adatok beszerzése céljából is igénybe veheti a JÜB rendszert.

  1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 28/A. § (5)

• személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány

  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § m)

• személyazonosság igazoló ellenőrzése

  személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § n)

• ügyfél

  ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;

  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § s)

• ügyfél-átvilágítás

  ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § t)

• adótitok

  adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

  2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 53. § (1)

• beszámoló megküldése a céginformációs szolgálat részére

  a cégnek a számviteli törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (a továbbiakban együtt: beszámoló) a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást és az elektronikus űrlapot a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.

  11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről 1. § (1)

• EDI

  2.2. EDI: Az elektronikus adatcsere kereskedelmi és ügyviteli adatok továbbítása egy számítógéptől egy másik számítógéphez, egy EDI üzenet szerkezetét meghatározó egyeztetett formátumban.

  46/2007. (XII. 29.) PM rendelet az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről 2. cikk Definíciók 2.2.

• EDI üzenet

  2.3. EDI üzenet: Egy EDI üzenet egyeztetett szabvánnyal összhangban szerkesztett szegmensrendszer, amely számítógéppel olvasható formátumban készül, valamint automatikusan és egyértelműen feldolgozható.

  46/2007. (XII. 29.) PM rendelet az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről 2. cikk Definíciók 2.3.

• elektronikus úton kibocsátott számla

  elektronikus úton kibocsátott számla: a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok vagy - digitális tömörítés felhasználásával - adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára;

  2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 259. § 5.

• elektronikus adófizetés

  elektronikus adófizetés: készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel teljesítendő adófizetés, amely a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott bankkártyának az állami adóhatóság ügyfélszolgálatán rendelkezésre bocsátott eszközön (POS terminálon) történő használatával valósul meg,

  34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 1. § d)

• értesítési tárhely

  értesítési tárhely: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti értesítési tárhely, ide értve a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény szerinti kézbesítési tárhelyet is.

  34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 1. § j)

• irat

  irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok,

  2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 178. § 14.

• KR

  KR: Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer,

  34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 1. § f)

• számla

  nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla, elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla,

  24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról 1/A.§-1/H.§

• számviteli bizonylat

  számviteli bizonylat: minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

  2000. évi C. törvény a számvitelről 166. § (1)

• számviteli bizonylatként alkalmazható dokumentum

  számviteli bizonylatként alkalmazható: az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.

  2000. évi C. törvény a számvitelről 167. § (5)

• telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer

  telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer: az állami adóhatóság multimédiás, internet protokoll alapú rendszere, mely ügyféltájékoztatásra, ügyintézésre, valamint az adóhatósági ügyintéző közreműködésével az adózó vagy képviselője azonosítására is alkalmas,

  34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 1. § h)

• UN/Edifact

  2.4. UN/Edifact: A UN/ECE definíció értelmében az ENSZ közigazgatásban, kereskedelemben és közlekedésben megvalósuló elektronikus adatcserére vonatkozó szabályai, amelyek magukban foglalják az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó strukturált adatok független számítógépes információs rendszerek közötti elektronikus cseréjére vonatkozó, nemzetközi forgalomban egyeztetett szabványokat, könyvtárakat, valamint irányelveket.

  46/2007. (XII. 29.) PM rendelet az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről 2. cikk Definíciók 2.4.

• ügyfél azonosító szám

  ügyfél azonosító szám: a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben az adózó vagy képviselője azonosítására szolgáló, határozott időtartam alatt alkalmazható, véletlenszerűen képzett 8 jegyű szám,

  34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 1. § i)

• beszámoló letétbe helyezése és közzététele

  18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 18. § (1)

• beszámolók elektronikus nyilvántartása

  Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat az elektronikus úton feldolgozott és az elektronikus úton benyújtott beszámolókat elektronikus irattárban őrzi.

  24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 1. § (1)

• beszámolót érintő archiválási feladatok

  a beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 19. § (4)

• céginformáció

  céginformáció - kérelemre - nem közokirati formában is kiadható

  1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről 2. § (2)

• cégjegyzék részét képező számítógépes nyilvántartás

  a cégiratokról a cégbíróság a cégjegyzék részét képező számítógépes nyilvántartást vezet. Az iratjegyzék tartalmazza: a) a kezdő irat megnevezését, érkezésének időpontját, b) az utóirat megnevezését, érkezésének időpontját, c) az a) és b) pontban szereplő iratokkal kapcsolatban hozott cégbírósági határozat (határozatok) számát, illetve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, utalva arra az iratra, amelynek alapján a határozat (végzés) meghozatalára sor került, d) az elektronikus formában rendelkezésre álló iratok (beadványok, határozatok) megnevezését.

  21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 18. §

• elektronikus cégbejegyzési kérelem

  a cég bejegyzésére irányuló kérelmet külön jogszabályban meghatározott elektronikus kérelem formájában (elektronikus nyomtatványon) kell előterjeszteni. A bejegyzési kérelemhez a mellékleteket egy példányban kell benyújtani. A bejegyzési kérelmet és az ahhoz csatolt elektronikus úton létrejött vagy jogi képviselő által elektronikus okirattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

  21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 1. § (1)

• elektronikus közokirat

  a 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem alapján - az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.

  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 17. § (1)

• illetékbefizetési és költségtérítési utalvány

  illetékbefizetési utalvány a - 16 karakterből álló - egyedi ügyazonosító szám mellett tartalmazza az illetékes cégbíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájának számát és tulajdonosának nevét, továbbá az illeték összegét. A költségtérítési utalványon az ügyazonosító szám mellett a költségtérítési számla száma és tulajdonosának neve (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), valamint a fizetendő közzétételi költségtérítés összege szerepel.

  25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben 1. § (2)

• papír alapú beszámoló megőrzése

  ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 18. § (6)

• papíralapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése

  (2) A céginformációs szolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok a) a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve b) a kormányzati portál útján is megismerhetők.

  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 13. §

• elektronikus pénz

  elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek az e törvény 2. számú melléklet I. fejezete 9.1. pontjának k) alpontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletekre használt érték.

  1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2. sz. melléklet I. 5.2

• készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a) a csekk, b) az elektronikus pénz, c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.

  1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2. sz. melléklet I. 5.1

• elektronikus hírközlési szolgáltatás

  elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

  2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 6.

• kereskedelmi közlemény

  kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

  2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 1. § 9.

• kereskedelmi közlemény

  kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

  2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 20.

• kiadvány

  kiadvány: a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv; b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány; c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók; d) film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó); e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom); f) zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)

  2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 22.

• reklám

  reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

  2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 1. § 11.

• reklám

  reklám: olyan - műsorszámnak minősülő - közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

  2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 59.

• sajtótermék

  sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,

  2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 3. § n)

• sajtótermék

  sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

  2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 1. § 6.

• sajtótermék

  sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

  2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 60.

• elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszer (TAKARNET)

  TAKARNET országos rendszeren keresztül a következő adatszolgáltatások vehetők igénybe: a) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat, b) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles térképmásolat.

  176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól 7. § (1)

• okirattár

  okirattár: (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. (2) Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni. (3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.

  1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 20. § (1)

• elektronikus kereskedelmi szolgáltatás

  elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;

  2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2. § a)

• elektronikus út

  elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

  2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2. § b)

• igénybe vevő

  igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;

  2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2. § d)

• információ

  információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;

  2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2. § e)

• információs társadalommal összefüggő szolgáltatás

  információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;

  2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2. § f)

• kereskedelmi kommunikáció

  kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől,

  2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2. § e)

• elektronikus közokirat

  az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat.

  2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 1. § (5)

• elektronikus tértivevény

  elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.

  2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 1. § (3)

• hivatalos irat

  e törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.

  2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 1. § (2)

• központi elektronikus szolgáltató rendszer adatkezelője

  központi elektronikus szolgáltató rendszer adatkezelője: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben a központi rendszerben kezelt adatok kezelésére kijelölt közigazgatási szerv,

  160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 2. § 2.

• központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetője

  központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetője: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv.

  160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 2. § 3.

• bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációja

  a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti;

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 6. rész 394/E. § (1) a)

• elektronikus kommunikáció a polgári perben

  ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton, a jogi képviselő hivatali kapuján keresztül kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselővel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be;

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 6. rész 394/B. § (1) a)

• elektronikus kommunikáció a szakértővel

  ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai alapján az elektronikus kézbesítést vállalja, a polgári perben a hivatalos és egyéb iratokat, ide értve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - elektronikusan kézbesíti a bíróság részére, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a szakértőnek. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott hivatalos és egyéb iratot a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 6. rész 394/D. § (2)

• állami normatíva

  állami normatíva: a kiemelt termékbeszerzések tekintetében a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter által meghatározott, a beszerzés szempontjából lényeges - a kiemelt termékre, az ajánlattevőre, valamint a szerződéses feltételekre vonatkozó - műszaki, gazdasági és minőségi követelményeknek a központi beszerző szervezet által alkalmazott osztályozási hierarchiához illeszkedő csoportja;

  168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 3. § a)

• dinamikus beszerzési rendszer

  dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 2/C.

• elektronikus árlejtés

  elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 3/A.

• elektronikus közbeszerzési szolgáltatások

  elektronikus közbeszerzési szolgáltatások: a) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények valamelyikének vagy valamennyi eljárási cselekmény lebonyolításának informatikai támogatása, ideértve az elektronikus árlejtési szolgáltatást; b) szállítók áruszállítására és szolgáltatásnyújtására, valamint építési beruházására vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazó elektronikus katalógusok kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatás.

  257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 4. § (1)

• elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközök

  K-01-00-000 Elektronikus aláírás létrehozó hardver és szoftver eszközök, K-01-01-000 Minősített elektronikus aláírást létrehozó hardver és szoftver eszközök, K-01-01-100 Biztonságos aláírás létrehozó eszköz (BALE), K-01-01-200 Intelligenskártya-olvasó, K-01-01-300 Minősített elektronikus aláírást létrehozó és ellenőrző alkalmazás, K-02-00-000 Elektronikus aláírás használatához kapcsolódó szolgáltatások, K-02-01-000 Hitelesítés-szolgáltatás, K-02-01-100 Minősített tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás, K-02-01-200 Titkosító tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás, K-02-01-300 Hitelesítő (authentikációs) tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás, K-02-02-000 Időbélyegzés-szolgáltatás

  1/2004. (MK 108.) MeHVM tájékoztató az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról 11. számú függelék

• elektronikus központosított közbeszerzési szolgáltatás

  elektronikus központosított közbeszerzési szolgáltatás: a központi elektronikus szolgáltató rendszer része, amely az elektronikus közbeszerzéseket lebonyolító, elsődlegesen a központosított közbeszerzési eljárásokban az elektronikus úton megvalósítható eljárási cselekményeket támogató, a közbeszerzési eljárásokban részt vevő szervezetek és személyek elektronikus úton történő kapcsolattartását biztosító informatikai szolgáltatás.

  168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 3. § i)

• írásbeli, írásban

  írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető, így különösen a levélben, táviratban, a távgépírón vagy telefax útján közölt nyilatkozat; ilyennek minősül továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat az elektronikus formájában;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 11/A.

• kiemelt termék

  kiemelt termék: az intézmény beszerzései között általánosan, illetve időszakosan visszatérő módon szereplő, azonos felhasználási célú és azonos műszaki, gazdasági vagy egyéb jellemzőkkel bíró termékeknek és szolgáltatásoknak a központi beszerző szervezet által alkalmazott osztályozási hierarchia meghatározott szintjén elhelyezkedő csoportja;

  168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 3. § e)

• központosított közbeszerzési portál és adatbázis

  központosított közbeszerzési portál és adatbázis: a központosított közbeszerzési rendszer részét képező, a központi beszerző szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások, amelyek elérési útvonala és címe: http://www.magyarorszag.hu; http://www.kozbeszerzes.gov.hu;

  168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 3. § g)

• műszaki ajánlás

  műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 23/B.

• nemzeti szabvány

  nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 24.

• nemzetközi szabvány

  nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 24/A.

• postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás

  30/B. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás: a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások); b) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is); c) a 30/A. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások; d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást; e) bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások; f) postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 30/B.

• szabvány

  szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

  2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. § 33.

• 2D pontkód

  2D pontkód: az elektronikus űrlapon rögzített tartalom nyomtatott formában történő, megfelelő vonalkód olvasóval elektronikus információvá alakítható, tömörített ábrázolása. A kinyomtatott és postán, papír alapon beküldött vagy személyesen benyújtott elektronikusan kitöltött űrlapok feldolgozásánál használatos megoldás;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § a)

• adatkezelésre feljogosított szervezet

  adatkezelésre feljogosított szervezet: törvény vagy a szolgáltatás igénybevevője vagy a szolgáltatás alanya által az azonosításhoz szükséges adatok kezelésére feljogosított, a központi rendszerben elektronikus közszolgáltatást nyújtó, vagy a közszolgáltatás nyújtásában adatfeldolgozási megállapodás alapján közreműködő szervezet;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § a)

• adatkezelő

  adatkezelő: a kormány által az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ekszt.) felhatalmazása alapján az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben a központi rendszerben kezelt adatok kezelésére kijelölt közigazgatási szerv;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § a)

• általános nyomtatványkitöltő

  általános nyomtatványkitöltő: a központi rendszer működtetője által biztosított olyan program, amellyel az általános nyomtatványtervezővel tervezett űrlap kitölthető és ellenőrizhető, és a fogadására jogosult csatlakozott szervezet számára a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül beküldhető, szükség esetén a kitöltött űrlap kinyomtatható;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § a)

• általános nyomtatványtervező

  általános nyomtatványtervező: olyan - a központi rendszer működtetője által az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek számára biztosított - program, amellyel elkészíthető és később gondozható az űrlap, amely a fogadására jogosult szervezet számára az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhető;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § b)

• anonimizálás

  közigazgatási hatósági eljárás irataiban az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért (a továbbiakban: anonimizálás), valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni.

  188/2009. (IX. 10.) Korm. Rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről 1. § (1)

• audit

  audit: a szervezet, illetve meghatározott program, szolgáltatás vagy alkalmazás folyamataira vonatkozó menedzsment- és üzemeltetési biztonsági intézkedések szabványokban, ajánlásokban, illetve a nemzetközi legjobb gyakorlatokban leírt elvárásoknak való megfelelőségének vizsgálata, és a megfelelés, illetve meg nem felelés tanúsítása;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § b)

• autonóm államigazgatási szerv

  autonóm államigazgatási szerv: a) a Közbeszerzési Hatóság, b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

  2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 1. § (3)

• autorizáció (feljogosítás)

  autorizáció (feljogosítás): azonosításra épülő szolgáltatás, melynek eredményeként az egyértelműen azonosított személyhez (eszközhöz) eljárási, hozzáférési vagy más jogosultságokat állapítanak meg;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § b)

• azonosítás

  azonosítás: olyan szolgáltatás, amelynek eredményeként az azonosítást igénylő a feladatának ellátásához szükséges biztonsággal - egy harmadik személy vagy saját maga által - bizonyosságot szerez, hogy az azonosítás alanya megegyezik az azonosítást kérő által állított személlyel, és amelynek eredménye egy kellő biztonságú, a személy azonosítására egyértelműen alkalmas információ közlése, illetve megerősítése;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § a)

• egyszer használatos jelszó

  egyszer használatos jelszó: az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) közepes biztonsági fokozatú azonosításánál és szóbeli kapcsolattartásnál használatos olyan azonosítási eszköz, információ, amely csak egyetlen alkalommal, meghatározott időtartamon belül használható fel;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § c)

• elektronikus levél

  elektronikus levél: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli számítógépes hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § b)

• elektronikus tárhely

  elektronikus tárhely: az ügyfélkapu használója számára biztosított, személyes ügyintézéshez rendelkezésre álló tárhely;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § c)

• értékelés

  értékelés: a hardver eszközök, hálózatok, az ezekből kialakított komplex informatikai rendszerek, és az ezek működtetését, üzemeltetését végző szervezet biztonsági intézkedéseinek, kialakított eljárásrendjeinek Magyarországon elfogadott technológiai értékelési szabványok, követelményrendszerek és ajánlások szerinti megfelelőségi vizsgálata;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § c)

• értesítési tárhely

  értesítési tárhely: a központi rendszer által biztosított elektronikus tárhelynek az ügyfélkapu használója számára érkező iratok elhelyezésére és rövid távú megőrzésére szolgáló része;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § d)

• felhasználó

  felhasználó: az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő szerv vagy személy;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § d)

• fix IP cím

  fix IP cím: egy hálózati eszköz (pl. számítógép, szerver) elektronikus címzésének az a módja, amikor az eszközhöz az internet címzés szabályainak megfelelő állandó címet rendelünk. Állandó közvetlen internet kapcsolattal rendelkező eszközöknél általános megoldás;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § b)

• hivatali kapu

  hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § e)

• hivatás gyakorlásához kötött titok

  hivatás gyakorlásához kötött titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatás gyakorlásához kötött titok;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § f)

• illesztő felület

  illesztő felület: két vagy több informatikai rendszer, alrendszer olyan közös felülete, ahol képesek egymásnak adatokat egymás által értelmezhető formában átadni-átvenni;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § d)

• információbiztonsági fenyegetés

  információbiztonsági fenyegetés: mindazok az események, amelynek bekövetkezése esetén a rendszerhez fűződő érzékeny információk jogosulatlanul kerülnek más birtokába, vagy válnak megismerhetővé, vagy válnak elérhetetlenné, vagyis sérülnek az e rendeletben megfogalmazott adat- és információbiztonságra meghatározott követelmények;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § e)

• informatikai közháló

  informatikai közháló: a magyarországi közintézmények, oktatási intézmények, könyvtárak, önkormányzatok és más közösségi hozzáférési helyek számára széles sávú internetelérést biztosító és kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő virtuális hálózati szolgáltató, a végponton elhelyezett hálózati eszközök üzemeltetésének biztosításával;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § c)

• irat, okirat, közokirat, magánokirat

  irat, okirat, közokirat, magánokirat: a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § i)

• KEKKH

  a Kormány az elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatok ellátására, azok fejlesztésére és üzemeltetésére, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására létrehozza a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.

  276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 1. §

• kormányhivatal

  kormányhivatal: a) a Központi Statisztikai Hivatal, c) a Magyar Energia Hivatal, d) az Országos Atomenergia Hivatal, e) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

  2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 1. § (4)

• közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu

  a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén, oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, valamint bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható, ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más - a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő - szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § o)

• közigazgatási hatóság

  közigazgatási hatóság: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján hatósági tevékenységet végző, illetve szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § f)

• közösségi hozzáférési pont

  közösségi hozzáférési pont: a központi rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételi lehetőségét a saját internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára elérhetővé tevő, és az ügyintézés támogatását biztosító hely;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § g)

• központi államigazgatási szerv

  központi államigazgatási szerv: a) a Kormány, b) a kormánybizottságok, c) a Miniszterelnökség, d) a minisztériumok, e) az autonóm államigazgatási szervek, f) a kormányhivatalok, g) a központi hivatalok, h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

  2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 1. § (2)

• központi elektronikus szolgáltató rendszer

  központi elektronikus szolgáltató rendszer: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § j)

• központi elektronikus szolgáltató rendszer - központi rendszer

  központi elektronikus szolgáltató rendszer - központi rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § h)

• központi rendszer cím

  központi rendszer cím: az ügyfélkapuval rendelkező számára a központi rendszeren belüli elektronikus elérhetőségét lehetővé cím;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § i)

• központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal)

  központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal): a központi rendszer részét képező elektronikus tájékoztatást és igény esetén ügyintézéshez elektronikus támogatást, ügyintézési szolgáltatást nyújtó, valamint a központi rendszer működésének igénybevevő oldali technikai támogatását biztosító több csatornán elérhető szolgáltatás;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § j)

• közüzemi szolgáltatás

  közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § k)

• KR boríték

  KR boríték: a központi rendszerben továbbított üzenetek címzésének és védelmének eszköze, amely biztosítja a tartalom megismerhetetlenségét és lehetővé teszi a címzéshez, eljuttatáshoz szükséges adatok kezelését, feldolgozását;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § e)

• kritikus infrastruktúra

  kritikus infrastruktúra: olyan, egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózata, amelyek az ország (lakosság, gazdaság és kormányzat) működése szempontjából létfontosságúak, érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szintű jogbiztonság, közbiztonság, nemzetbiztonság, gazdasági működőképesség, közegészségügyi és környezeti állapot fenntartásában, és ezért meg kell felelniük az alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági követelményeknek;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § f)

• második szintű domain

  második szintű domain: a h) pont szerinti URL szerkezetben az első szint a pontokkal elválasztott utolsó elem, ettől balra található a második szint, jelen esetben a gov.hu tartomány, amelyben a Miniszterelnöki Hivatal regisztrál címeket (azaz a harmadik szinten);

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § f)

• metaadat

  metaadat: az adatok leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adat, információ;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § g)

• működtető

  működtető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § b)

• működtető

  működtető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § d)

• működtető

  működtető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § g)

• működtető

  működtető: e rendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § h)

• nem párbeszédre épülő (off line) elektronikus kapcsolat

  nem párbeszédre épülő (off line) elektronikus kapcsolat: a felhasználó az előzetesen rendelkezésére álló, vagy külön üzenetben rendelkezésére bocsátott adatok felhasználásával hoz létre egy újabb elektronikus dokumentumot, és azt a központi rendszeren keresztül, megfelelő biztonsági és naplózási, illetve visszaigazolási feltételek biztosítása mellett - az üzenetváltást az adott feladat megoldásához szükséges számban ismételve - megküldi a vele kapcsolatban álló elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervnek;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § e)

• párbeszédre épülő (on-line) elektronikus kapcsolat

  párbeszédre épülő (on-line) elektronikus kapcsolat: kapcsolattartási mód a felhasználó és az adatkezelő szerv között, melynek során a felhasználó az adatkezelő által kezelt adatokhoz (vagy azok e célt szolgáló másolatához) valós időben hozzáférve, azokat kiegészítve, pontosítva hozza létre az ügyintézés tárgyát, amely azonban további intézkedés nélkül nem minősül írásbeli közlésnek;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § f)

• regisztráció

  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) - az adatbázis szakmai felépítése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve - a központi elektronikus szolgáltató rendszeren a kormányzati portálról bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül elérhető, nyilvános elektronikus adatbázist működtet azokról az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről (a továbbiakban: szervezet), amelyek az eljárás megindításáról szóló, adatbázis alapján történő értesítés érdekében adataikat elektronikus úton bejelentették (a továbbiakban: regisztráció).

  187/2009. (IX. 10.) Korm. Rendelet a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről 1. § (1)

• regisztrációs adatbázis adatkezelője

  regisztrációs adatbázis adatkezelője: az elektronikus közszolgáltatások működtetéséről szóló kormányrendeletben törvény felhatalmazása alapján a regisztrációs adatbázis kezelésére kijelölt közigazgatási szerv - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § c)

• regisztrációs szerv

  regisztrációs szerv: ügyfélkapu létesítésére, az azonosításhoz szükséges adatok közhiteles nyilvántartásokkal való egyezésének ellenőrzésére, és annak tanúsítására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított közigazgatási szerv;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § d)

• rendvédelmi szerv

  rendvédelmi szerv: a) a rendőrség, b) a polgári védelem, d) a büntetés-végrehajtási szervezet, e) az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

  2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 1. § (5)

• személyi anyag

  személyi anyag: A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni.

  1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 64. § (1)

• személyi iratok köre

  személyi iratok köre: a) a személyi anyag [Ktv. 64. § (1) bek.] iratai (a továbbiakban: személyzeti irat); b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok; c) a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás stb.); d) a köztisztviselő saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

  233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról 6. § (2)

• szervezet

  szervezet: valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § e)

• szervezet

  szervezet: jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás;

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § g)

• szervezet

  szervezet: valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § h)

• szervezet

  szervezet: valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § i)

• szervezeti postafiók

  szervezeti postafiók: a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított átmeneti elektronikus tárhely;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § l)

• tartós tár

  tartós tár: a központi rendszer részét képező elektronikus tárhelynek az ügyfélkapuval rendelkező személy iratainak hosszú távú megőrzését lehetővé része;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § m)

• titkosító kulcspár

  titkosító kulcspár: a központi rendszerben közlekedő üzenetek védelmére felhasznált aszimmetrikus titkosítást alkalmazó eljáráshoz szükséges két kulcs együttes jelölése;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § f)

• titkosító kulcspár

  titkosító kulcspár: a központi rendszerben végzett azonosításról szóló kormányrendeletben meghatározott információvédelmi eszköz;

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § i)

• titkosító magánkulcs

  titkosító magánkulcs: a titkosító kulcspár azon része, amely kizárólag a kulcs birtokosának rendelkezésére áll, amelynek segítségével képes a neki címzett üzeneteket titkosítani;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § fa)

• titkosító nyilvános kulcs

  titkosító nyilvános kulcs: a titkosító kulcspár a központi rendszer kulcstárában elhelyezett része, melynek segítségével a titkosító magánkulcs birtokosának küldött üzenetet titkosítani lehet. Ez a kulcs a titkosítás feloldására nem alkalmas;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § fb)

• törvény által védett titok

  törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § n)

• URL

  URL: webcím (Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító] rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. A formátumot részletesen az IETF RFC 1738 szabványa írja le. Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt: ja) a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; jb) a szóban forgó gép vagy tartomány nevét; jc) a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; jd) a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül;

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § j)

• ügyfélkapu

  ügyfélkapu: a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § g)

• ügyfélkapu

  ügyfélkapu: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti ügyfélkapu;

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § o)

• ügysegéd

  ügysegéd: az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus közszolgáltatás keretében történő ügyintézésben közreműködő, valamint az elektronikus közszolgáltatás műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó, képviseletre csak külön meghatalmazás alapján jogosult személy;

  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról Értelmező rendelkezések 2. § n)

• üzemeltető

  üzemeltető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával - szükség esetén más szervezetek bevonásával - közszolgáltatási szerződés keretében ellátó, a rendszer, mint egész működőképességét biztosító szervezet;

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § h)

• üzemeltető

  üzemeltető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával - szükség esetén más szervezetek bevonásával - közszolgáltatási szerződés keretében ellátó, a rendszer, mint egész működőképességét biztosító szervezet.

  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 2. § h)

• üzemeltető

  üzemeltető: az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló kormányrendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával - szükség esetén más szervezetek bevonásával - közszolgáltatási szerződés keretében ellátó, a rendszer, mint egész működőképességét biztosító szervezet.

  223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 2. § j)

• üzemeltető

  üzemeltető: e rendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával - szükség esetén más szervezetek bevonásával - közszolgáltatási szerződés keretében ellátó, a rendszer, mint egész működőképességét biztosító szervezet

  222/2009. (X. 14.) Korm. Rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 2. § k)

• üzemzavar

  üzemzavar: az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását.

  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Értelmező rendelkezések 172. § p)

• viszontazonosítás

  viszontazonosítás: ellenőrzési folyamat, melynek során a viszontazonosítást kérő elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet - ideértve a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerinti közreműködő hatóságot is - megküldi az általa jogszerűen kezelt természetes személyazonosító adatokat a központi rendszernek, amely tájékoztatja azoknak a regisztráció során felvett adatokkal való egyezőségéről, illetve az esetleges eltérés tényéről.

  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 2. § i)

• elektronikus árunyilatkozat

  Az EK Végrehajtási rendelet 222. cikk (1) bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozat írásbeli árunyilatkozat helyett, az adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával (elektronikus árunyilatkozat adás) is benyújtható. Ebben az esetben az árunyilatkozat elfogadásához, illetve az áru kiadásához kapcsolódó dátumot és azonosítószámot elektronikus üzenet formájában adja meg a vám- és pénzügyőri hivatal az elektronikus árunyilatkozatot beküldő nyilatkozattevő részére.

  15/2004. (IV. 5.) PM rendelet a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól 66/A. § (1)

• integrált posta

  integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldemények a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás. A szolgáltató biztosítja a küldemény vámkezelését, továbbá azt, hogy tevékenysége alatt az mindvégig a felügyelete alatt marad, és a küldeménnyel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshető;

  2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról 1. § (3) 4.

• gyűjtemény

  gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

  2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 2.

• közgyűjtemény

  közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).

  2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 3.

• archiválás

  archiválás: elektronikus iktatókönyvek és adatállományaik, valamint elektronikus dokumentumok hosszú távú biztonságos megőrzése elektronikus adathordozón;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 40.

• átadás

  átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 2.

• átmeneti irattár

  átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 1.

• besorolás

  besorolás: az ügyirat módszeres beazonosítása és elrendezése a besorolási séma egy kiválasztott kategóriájába a megállapodásoknak és eljárási szabályoknak megfelelően;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések a)

• besorolási séma

  besorolási séma: az ügyiratok besorolását, osztályozását lehetővé tevő hierarchikus vagy szótár jellegű, egymástól függetlenül kialakítható kategória-struktúra;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések b)

• csatolás

  csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 4.

• dokumentum

  dokumentum: egyedi egységként kezelhető rögzített információ vagy objektum;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések c)

• Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer

  Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer

  1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozat az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról

• elektronikus tájékoztatás

  elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az ügyfelet;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 6.

• elektronikus visszaigazolás

  elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 7.

• előadói ív

  előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 8.

• előírt formátum

  előírt formátum: az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendeletben (a továbbiakban: formátum rendelet) előírtak szerinti formátum, amelyet a közigazgatásban, az elektronikus kapcsolattartásban el kell fogadni;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések f)

• előzményezés

  előzményezés: az a művelet, amely során megállapításra kerül, hogy az új iratot egy már meglévő ügyirathoz kell-e rendelni, vagy új ügyiratdarabot kell-e neki nyitni;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések d)

• elsődleges besorolási séma

  elsődleges besorolási séma: a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésében az elsődleges besorolási séma mindig az irattári terv;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések e)

• érkeztetés

  érkeztetés: az érkezett küldemény azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 10.

• expediálás

  expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 9.

• iktatás

  iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követően;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 12.

• iktatókönyv

  iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 13.

• iktatószám

  iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 14.

• irat

  irat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. §-ának c) pontja szerint;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések g)

• iratkezelési szoftver

  iratkezelési szoftver: az iratkezelési rendszer működését támogató, iktatási funkcióval rendelkező számítástechnikai program vagy programok egymást funkcionálisan kiegészítő rendszere;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések h)

• iratkölcsönzés

  iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 15.

• irattá nyilvánítás

  irattá nyilvánítás: az az egyedi eljárás, amely során manuálisan vagy előre meghatározott szabályok alapján automatikusan az adott papíralapú vagy elektronikus dokumentumot az adott szervezet működése szempontjából lényegesnek minősítenek, és ezért nyilvántartását és a vele kapcsolatos műveletek nyomon követését rendelik el;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések j)

• irattárba helyezés

  irattárba helyezés: az irattári tételszámmal ellátott ügyirat irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő időre;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 18.

• irattári tétel

  irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb - egyéni irattári őrzési idővel rendelkező - irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 16.

• irattári tételszám

  irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 17.

• irattári tételszámmal való ellátás

  irattári tételszámmal való ellátás: az ügyiratnak az irattári tervbe mint elsődleges besorolási sémába való besorolása;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések i)

• kézbesítés

  kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 20.

• kezdőirat

  kezdőirat: az ügyben keletkezett első irat, az ügy indító irata;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 38.

• kezelési feljegyzések

  kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 19.

• kijelölt tanúsító szervezet

  kijelölt tanúsító szervezet: olyan szervezet, amely megfelelőség értékelési eljárásban tanúsító tevékenység végzésére jogosult a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek tekintetében, a 2. melléklet szerinti kijelölési okiratban foglaltak szerint;

  16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § a)

• központi irattár

  központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 21.

• küldemény

  küldemény: az irat vagy tárgy - kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét -, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 22.

• küldemény bontása

  küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 23.

• levéltárba adás

  levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 24.

• másodlat

  másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 25.

• másolat

  másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 26.

• megsemmisítés

  megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 27.

• mellékelt irat

  mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól - elválasztható;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 28.

• melléklet

  melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 29.

• metaadat

  metaadat: strukturált vagy félig strukturált információ, amely lehetővé teszi iratok létrehozását, kezelését és használatát hosszabb időn át azon tartományokon belül, amelyekben létrehozására sor került;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések k)

• naplózás

  naplózás: az iratkezelési szoftverben és az általa kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 30.

• savmentes doboz

  savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 39.

• selejtezés

  selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 31.

• szerelés

  szerelés: ügyiratok végleges jellegű összekapcsolása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 32.

• szignálás

  szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 33.

• tanúsítás

  tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján egy független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkező, e rendelet alapján kijelölt szervezet tanúsítványban igazolja, hogy egy iratkezelési szoftver megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

  16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól Értelmező rendelkezések 2. § b)

• továbbítás

  továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 34.

• ügyintéző

  ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 35.

• ügyirat

  ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 36.

• ügyirat

  ügyirat: egy egyedi eljárásban keletkezett valamennyi irat;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések l)

• ügyiratdarab

  ügyiratdarab: olyan ügyiraton belüli irategység, amelyhez az ügyintézés egy elkülönült fázisához tartozó iratok kerülnek;

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések m)

• ügykezelő

  ügykezelő: iratkezelési feladatokat végző személy

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 41.

• ügykör

  ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja;

  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Értelmező rendelkezések 2. § 37.

• vegyes ügyirat

  vegyes ügyirat: papíralapú és elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyirat.

  24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről Melléklet a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelethez Az iratkezelési szoftverrel szemben támasztott minimális követelmények 1. Értelmező rendelkezések n)

• fond

  fond: a valamely szerv, illetve személy irattári anyagába való tartozás (a keletkezés szerinti rendeltetésszerű hely, vagyis a proveniencia) vagy a korbeli, személyi, tárgyi, területi, formai stb. vonatkozás (vagyis a pertinencia) azonossága alapján összetartozó maradandó értékű iratok együttese;

  10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § a)

• fondképző

  fondképző: az a szerv, amelynek működése, illetve az a személy, akinek tevékenysége során a regisztratúra jellegű fond létrejött;

  10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § d)

• fondkialakító

  fondkialakító: a gyűjtemény jellegű fond megalkotója (összegyűjtője).

  10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § e)

• gyűjtemény jellegű (szervetlen) fond

  gyűjtemény jellegű (szervetlen) fond: a különböző regisztratúra jellegű fondokból származó, valamilyen szempont (a korabeli, személyi, tárgyi, területi, formai stb. vonatkozás azonossága) szerint válogatott iratok együttese;

  10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § c)

• irat

  irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § c)

• iratkezelés

  iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § h)

• irattár

  irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § g)

• irattári anyag

  irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § f)

• irattári terv

  irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § i)

• közfeladatot ellátó szerv

  közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § b)

• közirat

  közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § d)

• közlevéltár

  közlevéltár: a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § m)

• közlevéltár illetékessége (illetékességi köre)

  közlevéltár illetékessége (illetékességi köre): a maradandó értékű irattári anyagnak az a köre, amelyre vonatkozóan törvény közlevéltárba adási kötelezettséget ír elő, s amelyet az adott közlevéltár törvény rendelkezése, illetve fenntartójának döntése alapján köteles átvenni;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § r)

• levéltár

  levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § l)

• levéltári anyag

  levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § k)

• levéltári gyűjtőkör

  levéltári gyűjtőkör: a maradandó értékű, köziratnak nem minősülő irattári anyagnak, ha arra vonatkozóan törvény közlevéltárba adási, illetve a levéltárfenntartó levéltárba adási kötelezettséget nem ír elő, továbbá a természetes személyek maradandó értékű iratainak az a köre, amelyet az adott levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag forrásértékének gazdagítása céljából gyűjt (ajándékként elfogad vagy megvásárol);

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § s)

• levéltári kutatás

  levéltári kutatás: a levéltári anyag tanulmányozása, abból adatok kigyűjtése tudományos vagy más cél érdekében;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § o)

• magánirat

  magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő irat;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § e)

• maradandó értékű irat

  maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § j)

• nyilvános magánlevéltár

  nyilvános magánlevéltár: a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a 30. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § n)

• önkormányzati hivatal

  önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a társult képviselő-testület közös hivatala, a körjegyzőség, a megyei önkormányzati hivatal és a fővárosi közgyűlés hivatala (Főpolgármesteri Hivatal).

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § t)

• regisztratúra jellegű (szerves) fond

  regisztratúra jellegű (szerves) fond: a szerv vagy személy irattári anyagának - a nála keletkezett vagy a hozzá érkezett és rendeltetésszerűen nála maradó iratok összességének - maradandó értékű része;

  10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 2. § b)

• szerv

  szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Értelmező rendelkezések 3. § a)

• megőrzés archiválási szolgáltató útján

  ha a megőrzésre szánt elektronikus dokumentumot az Eat. szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, a megőrzésre kötelezett a megőrzéssel az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltatót is megbízhat. Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megőrzéséről a megőrzésre kötelezett nem az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltató útján gondoskodik, akkor az e §-ban foglaltak szerint kell eljárnia a 2. § (1) bekezdés szerinti utólagos módosítás lehetőségének kizárása érdekében.

  114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól 4. § (1)

• megőrzés elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével

  a külön jogszabály szerinti ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött szerződés alapján elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum esetében - amennyiben nem a 4. vagy 5. § alapján történik a megőrzés - a kötelezett a megőrzési kötelezettségnek olyan elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével is eleget tehet, amely kielégíti a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket, valamint biztosítja az elektronikus dokumentum megőrzését mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán.

  114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól 6. § (1)

• megőrzés zárt rendszer alkalmazásával

  amennyiben az elektronikus dokumentumot nem látták el legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum megőrzése nem a 6. § szerint történik, akkor az elektronikus dokumentum megőrzésére olyan rendszer használható, amelyről akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

  114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól 5. § (1)

• elektronikus másolat

  elektronikus másolat: valamely papíralapú dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, s a külön jogszabályban meghatározott joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes, kivéve a papíralapú dokumentumba foglalt adategyüttest;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § e)

• képi megfelelés

  képi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a papíralapú dokumentum - joghatás kiváltása szempontjából lényeges - tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § f)

• másolatkészítő rendszer

  másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § g)

• papíralapú dokumentum

  papíralapú dokumentum: a papíron rögzített minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, kép vagy más adat, amely bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § a)

• papíralapú közokirat

  papíralapú közokirat: papíralapú dokumentumba foglalt, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) bekezdése szerinti közokirat;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § b)

• papíralapú számviteli bizonylat

  papíralapú számviteli bizonylat: papíralapú dokumentumba foglalt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §-ának (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § d)

• papíralapú, teljes bizonyító erejű magánokirat

  papíralapú, teljes bizonyító erejű magánokirat: papíralapú dokumentumba foglalt, a Pp. 196. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat;

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § c)

• tartalmi megfelelés

  tartalmi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az - a hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen - biztosítja a papíralapú dokumentum - a joghatás kiváltása szempontjából lényeges - tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést.

  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 2. § h)

  8

• dematerializált értékpapír

  dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

  2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 5. § (1) 29.

• értékpapír

  értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

  1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. § 34.

• értékpapír

  értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.

  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 338/A. § (2)

• értékpapír

  értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz

  2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 5. § (1) 42.

• írásbeli alakban létrejött szerződés

  ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést.

  1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről (Ptké.) 38. § (2)

  19

• közokirat

  közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (1)

• közokirat

  közokirat: Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (2)

• közokirat

  közokirat: Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (3)

• közokirat

  közokirat: Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (4)

• közokirat

  közokirat: A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti okiratéval.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (5)

• közokirat

  közokirat: Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (6)

• közokirat

  közokirat: A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (7)

• közokirat

  közokirat: A jelen § rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 195. § (8)

• magánokirat

  magánokirat: A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1)

• magánokirat

  magánokirat: Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (2)

• magánokirat

  magánokirat: Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (3)

• magánokirat

  magánokirat: Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 197. § (2)

• magánokirat

  magánokirat: A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 197. § (3)

• magánokirat

  magánokirat: Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.

  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 197. § (4)

A szervezeti iratkezelési szabályok mindennapi működtetéséért felelős szerepkör.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a kifejezés kényelmi egyszerűsítés. A MoReq2-ben adminisztrátori feladatként feltüntetett tevékenységek többsége nagyobb szervezeteknél több szerepkör (Iratkezelő, Levéltáros stb.) között oszlik meg.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Adminisztratív tevékenységek elvégzésére jogosult felhasználókhoz rendelt funkcionális engedélyek.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a MoReq2-ben ugyanez a kifejezés jelöli az adminisztrátori szerepkörrel rendelkező személyeket is.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy dosszié logikai felosztása során keletkező kisebb egység.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: Az aldossziék használata nagyon gyakori az ügyiratkezelésben (kézi rendszerekben használják az ügyiratdarab kifejezést is). Az aldossziék általában névvel rendelkező egységek, és a dosszié iratainak meghatározott szempont szerint kiválasztott csoportját foglalják össze, például „számlák”, „értékelések”, „levelezés”.

A dossziék aldossziékra oszthatók (adott konfigurációs beállítás értékétől függ, hogy a rendszer képes-e aldossziékat kezelni), a gyakorlatban azonban csak néhány dossziét bontanak szét ily módon. Amennyiben egy dosszié egyetlen aldossziéra oszlik, a rendszer elrejti az aldossziét a felhasználó elől gyakorlati megfontolásból. Ügyviteli környezetekben különösen elterjedt az aldossziék (ügyiratdarabok) használata. A „kizáró vagy” kapcsolat értelmében minden egyes aldosszié: felosztható kötetekre; vagy tárolhat iratokat; de ezek együttes előfordulása nem megengedett.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratot vagy dokumentumot alkotó elkülöníthető bitfolyam, vagy bitfolyamok egy csoportja. Szinonimája a fájl.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: „Elkülöníthető bitfolyamon” az információtechnológiában alapfogalomnak számító fájl, magyarul állomány értendő. Egy irat több állományból épülhet fel, melyek akár külön is kezelhetők. Megjegyzés: példa állományra: weboldalt alkotó HTML-dokumentum és a hozzá tartozó JPEG-képek; olyan szövegszerkesztővel készített dokumentumból álló irat, mely (adott esetben) táblázat(ok)ra mutató, szövegbe ágyazott csatolóugrásokat (hiperhivatkozásokat) is tartalmaz. Megjegyzés: Az állományok pontosan elkülöníthetők egymástól. Amennyiben a szövegszerkesztővel készített dokumentum tartalmazza a beágyazott táblázatot (szemben azzal az esettel, amikor csak hivatkozik arra), a táblázat nem tekinthető önálló állománynak. Ilyenkor úgy vesszük, hogy az irat egyetlen állományból áll, mégpedig a beágyazott táblázatot tartalmazó, szövegszerkesztővel készített dokumentumból. Megjegyzés: Az e-mail és csatolmányai kezelhetők egyetlen állományként, több állományként, vagy több iratként, attól függően, hogy milyen formátumban tárolják. Ha az e-mail az üzenet törzsét a csatolmányokkal közös formátumban tárolja, akkor egyetlen állományból álló iratról beszélhetünk. Ha az e-mail a mellékleteket külön tárolja, azokat pedig az üzenet törzséből hivatkozza, akkor az irat az üzenet törzsét képviselő állományból és a mellékletekből mint külön állományokból áll. Ha az e-mail üzenetének törzsét és a csatolmányokat külön-külön állományokban tárolják, de ezek között nincs áthivatkozás, akkor az állományok különálló iratokként kezelendők. A bevált iratkezelési gyakorlatból az következik, hogy ilyen esetben manuálisan kapcsoljuk egymáshoz az iratokat.

Minden irat és dokumentum legalább egy állományból tevődik össze, de a több állományból felépülő iratok és dokumentumok sem ritkák. Míg a legegyszerűbb weboldal – informatikai kifejezéssel élve: HTML-állomány – egyetlen állományból áll, az összetettebb weboldalak nem ritkán többtucat állományból épülnek fel – egy HTML-állományból és további GIF, JPEG stb. állományokból.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratok vagy állományok belső szerkezete és/vagy kódolása, amely lehetővé teszi az irat vagy állomány megjelenítését emberek számára értelmezhető formában.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: példák állományformátumra: HTML v3.2 (weboldalak formátuma); PDF/A v1 (hordozható dokumentumok archív formátuma); TXT (egyszerű, ASCII-kódolású szöveges állomány formátuma); XML v1.0 (a kiterjeszthető leíró nyelv formátuma, az ASCII szöveges formátumot veszi alapul); az asztali alkalmazások jelentős része (pl. irodai alkalmazások) zárt állományformátumot használ.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Teljes elektronikus dossziék és az azokhoz tartozó metaadatok átvitele másik rendszerbe. Forrás: A PRO Funkcionális specifikáció (Functional Specification) alapján (lásd 1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008.,13.1 Glossary

Megjegyzés: egyes dossziék áthelyezése gyakran a besorolási séma adott osztályában lévő összes többi dosszié áthelyezésével együtt történik, amennyiben az áthelyezés a tartós megőrzést szolgálja. Megjegyzés: lásd még exportálás.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az üzleti tevékenységek és az iratok, dossziék módszeres beazonosítása és elrendezése a besorolási séma egy kiválasztott osztályába a megállapodásoknak és eljárási szabályoknak megfelelően. Forrás: ISO 15489, 2006/24 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A besorolási séma minden osztályához tartozik egy azonosító, amely egyedi (elsődleges) a szülőosztályba tartozó osztályokon belül.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az osztályok, dossziék, aldossziék, kötetek és iratok besorolását, osztályozását lehetővé tevő hierarchikus, egymástól függetlenül kialakítható kategória-struktúra.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Az iratkezelési elvek megvalósításának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a szervezet legalább egy besorolási sémát meghatározzon, amely adott szervezeti egység (rendszerint hierarchikus) osztályozási rendszerét írja le. Egy besorolási séma több osztályból áll.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az irathoz vagy iratgyűjteményhez rendelt egy vagy több kifejezés, amely meghatározza az érintett iratra vagy iratgyűjteményre érvényes hozzáférési szabályokat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a biztonsági kategóriákat általában szervezeti vagy nemzeti szinten jelölik ki. Az európai szervezeteknél elterjedt biztonsági kategóriák például a „Szigorúan titkos”, „Titkos”, „Bizalmas”, „Besoroláson kívüli”. Ezeket néha még olyasféle kategóriákkal egészítik ki, mint „Csak WEU részre” vagy „Személyi állomány”. Megjegyzés: ez a kifejezés nem általánosan elterjedt. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakmai közösségekben a „biztonsági besorolás” kifejezést használják, a MoReq2 azonban külön kifejezést vezet be, hogy ne lehessen összetéveszteni a besorolási séma osztályfogalmával, és ezáltal az iratkezelési értelemben vett tartalmi osztályozással, a besorolással.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Lásd metaadat csonk.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Felhasználók egy halmaza.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a csoport azonos vagy eltérő szerepkörrel rendelkező felhasználókból állhat. Csoportok segítségével kijelölhető, hogy a felhasználók melyik szervezeti egységhez, például részleghez tartoznak (ebben az esetben a csoportba különböző szerepkörökkel rendelkező felhasználók kerülnek); a csoportok virtuális csapatokba (munkacsoportokba) foghatják az azonos tevékenységeket végző, de különböző egységekhez, esetleg szervezetekhez tartozó felhasználókat (ebben az esetben a felhasználók ugyanazzal a szerepkörrel rendelkeznek); természetesen a csoportok számos egyéb felhasználása is elképzelhető.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Elkülöníthető számjegyekből vagy numerikus értékekből felépülő adat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: A MoReq2 az iratokat illeti ezzel a jelzővel. Bár a „digitális irat” kifejezés pontosabb, mint az „elektronikus irat” kifejezés, előbbit ritkán használják a gyakorlatban. Lásd még elektronikus.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egyedi egységként kezelhető rögzített információ vagy objektum. Forrás: ISO 15489, 2006/24 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: A dokumentum lehet papíron, mikroformán, mágneses vagy egyéb elektronikus adathordozón rögzítve. Szövegek, adatok, ábrák, hangok, mozgóképek és egyéb formátumú információk tetszőleges kombinációit tartalmazhatja. A dokumentum egy vagy több állományból állhat. Megjegyzés: A dokumentumok számos lényeges szempontból különböznek az iratoktól. Dokumentumon olyan információt értünk, amely nem került iktatásra iratként, tehát nincs besorolva, rögzítve és tartalmát nem zárolták. A „rögzítés” fenti definícióban szereplő fogalma nem függ össze az iktatással, azaz nem iratra vonatkozik. Idővel természetesen előfordulhat, hogy egy dokumentumot irattá nyilvánítanak, miután átesik az iktatáson.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Hasonló tulajdonságú dokumentumok.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a dokumentumok tulajdonságai közül az elrendezés, a tartalom, a megőrzési és selejtezési követelmények, valamint a metaadatok hasonlósága számít. Példák dokumentumtípusra: űrlapok; levelezés (levelek, faxok, emlékeztetők); szakmai önéletrajz; e-mail; számla; lelet; weboldal. Megjegyzés: példánkban azért különítjük el az elektronikus leveleket a levelezés többi formájától, mert más metaadat-követelmények vonatkoznak rájuk; ez azonban nem minden szervezetnél teljesül. Megjegyzés: a szervezeteknek meg kell határozniuk dokumentumtípusaikat üzleti igényeik alapján; a fenti felsorolás pusztán tájékoztató jellegű.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egyazon tárgyhoz, tevékenységhez vagy tranzakcióhoz kapcsolódó iratok szervezett egysége. Forrás: az ISAD(G) alapján (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

A dossziékat osztályokhoz kapcsolva („osztályokban”) tárolják a hierarchia tetszőleges szintjén. Dossziét csak olyan osztályhoz lehet rendelni, amelyik nem tartalmaz más osztályt. A „kizáró vagy” kapcsolat értelmében minden egyes dosszié: felosztható aldossziékra; vagy felosztható kötetekre; vagy tárolhat iratokat; de ezek együttes előfordulása nem megengedett.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Elektronikus dokumentumkezelő rendszer. Az elektronikus dokumentumok teljes életciklusát támogató számítógépes alkalmazás. Forrás: IEC 82045-1 Document Management (a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságnak az ISO-val közösen kiadott szabványa az elektronikus dokumentumkezelésről).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: ez a Specifikáció nem részletezi az elektronikus dokumentumkezelő rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. EDKR-eket gyakran integrálnak EIKR megoldásokba. Részletekért lásd a 10.3. szakaszt.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Elektronikus iratkezelő rendszer.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: Az EIKR-ek és az EDKR-ek között lényegi eltérések vannak, ezeket a 10.3. szakasz foglalja össze.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Jelen Specifikáció igényeihez mérten az „elektronikus” kifejezés jelentése megegyezik a „digitális” jelentésével.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a MoReq2 keretein belül nem tekintjük elektronikusnak az analóg felvételeket, mert nem tárolhatók számítógépes rendszerben, digitális formában. Jelen Specifikáció értelmében tehát az analóg iratok nem elektronikus, hanem fizikai iratok.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Elektronikus formában tárolt dokumentum.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: nem csak a szövegszerkesztővel készített szöveges dokumentumok tekinthetők elektronikus dokumentumnak, hanem az e-mailek, táblázatok, képek, HTML/XML dokumentumok, multimédiás dokumentumok és egyéb, irodai dokumentumok is.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Elektronikus formában tárolt irat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: Elektronikus iratnak tekinthetők a szoftverekkel készített iratok, illetve a digitalizált, például beszkennelt – eredetileg papíralapú – iratok.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egyedek (pl. metaadat-elemek) változtatásával járó tranzakciókról és egyéb tevékenységekről a korábbi események rekonstruálására alkalmas részletességben nyilvántartott adatok.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: az eseménynapló rendszerint egy vagy több listát jelent, vagy olyan adatbázist, amely megtekinthető lista formájában. A listákat számítógépes rendszerekkel (számítógépes rendszerek közötti tranzakciók esetén) vagy manuálisan állítják elő, jelen Specifikáció előbbire fekteti a hangsúlyt.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Másolat készítése az elektronikus iratokról és azok metaadatairól másik rendszer számára.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: az áthelyezéssel ellentétben az exportálás nem érinti az eredeti iratok helyét az EIKR-ben.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az EIKR-t igénybe vevő tetszőleges személy.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: ide sorolhatók (többek közt) az adminisztrátorok, az irodai alkalmazottak, külső személyek, például felülvizsgálók stb. Megjegyzés: egy felhasználó egyidejűleg több szerepkör és csoport tagja lehet.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Lásd csoport.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A felhasználó profilja.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Iratkezelési feladatok elvégzésére feljogosító, felhasználókhoz rendelt funkcionális engedélyek gyűjteménye. Egy felhasználóhoz több felhasználói szerepkör tartozhat, de csak egyetlen felhasználói profilja lehet.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a MoReq2-ben ugyanez a kifejezés jelöli a felhasználói szerepkörrel rendelkező személyeket is.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Fizikai dokumentumok és fizikai iratok tárolását szolgáló eszköz. Forrás: A PRO Fukcionális specifikáció (Functional Specificaton) alapján (lásd 1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az EIKR hatókörén kívül eső adathordozón tárolt irat, melynek kezeléséért az EIKR közvetlenül nem felel.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: ide sorolhatók a papíralapú iratok, a mikroformán tárolt iratok és azok a cserélhető adathordozón tárolt elektronikus iratok, amelyek nem esnek külön az EIKR kezelése alá.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Lásd állományformátum.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(Csak az iratkezelés vonatkozásában) Az eredetiséget jelző tulajdonság. Forrás: a UBC-MAS szótárában leírt „irathitelesség” definíciója alapján (1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a hiteles iratra igaz, hogy bizonyíthatóan „a) az, amit állít magáról, b) az a személy készítette vagy küldte, akiről az irat ezt állítja, továbbá c) a feltüntetett időpontban készült vagy érkezett.” Forrás: ISO 15489. Megjegyzés: egy irat hitelessége arra utal, hogy az irat az, amit állít magáról; a hitelesség önmagában nem mond semmit az irat tartalmának megbízhatóságáról.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

1. Digitális objektum konkrét példányának rögzítése vagy mentése. (Forrás: InterPARES 2 Project Terminology Database – az InterPARES 2 projekt terminológiai adatbázisa) 2. Információ mentése számítógépes rendszerben.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: A MoReq2 értelmezésében egy irat iktatása magában foglalja az irat rögzítését, azaz nyilvántartásba vételét az EIKR-ben, az irat besorolását, a hozzá tartozó metaadatok bevitelét, illetve a forrásdokumentum tartalmának befagyasztását. Az „iktatás” MoReq2-ben értelmezett fogalma („capture”) általánosabb, mint a hagyományosan iktatószámmal való nyilvántartásbavétel, azaz az irattá nyilvánítás teljes folyamatát reprezentálja; az angol „capture” általánosabb értelemben számítógépes adatrögzítést, mentést jelent (pl. metaadatok bevitelét).

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Lásd tömeges importálás.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Adott szerv vagy személy üzletvitele vagy törvényi kötelezettségeinek teljesítése során keletkezett, fogadott, bizonyítékként vagy egyéb célból kezelt információ. Forrás: ISO 15489 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: Iratnak tekinthető a szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz vagy vázlat formájában rögzített információ. A megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat nem kezelhető iratként. Forrás: Levéltári törvény. Megjegyzés: az EIKR elektronikus iratokat és fizikai iratokat is kezelhet egyidejűleg. Megjegyzés: Egy irat egy vagy több dokumentumot tartalmazhat (pl. egy dokumentum néhány csatolmánnyal), melyek formátumára és a tárolásához használt adathordozó típusára nincs megkötés. Ebből következik, hogy az irat több állományból is állhat. A forrásként használt dokumentum(ok) tartalmán kívül az irat mellé célszerű feljegyezni az irat környezetére, illetve, ha értelmezhető, a szerkezetére vonatkozó információkat (pl. szerkezeti információnak tekinthető, hogy hány állományból áll az irat). Az irat fő jellemzője, hogy nem lehet módosítani.

A rendszer legalapvetőbb elemei az iratok. Az iratkezelési infrastruktúra létjogosultságát az adja, hogy az iratok számot adnak a szervezet tevékenységeiről. Az iratok dokumentumok alapján készülnek. Egy irat egy vagy több dokumentumot foglalhat magában, és egy dokumentum is több irat alapjául szolgálhat. Az iratokat rendszerint kötetekben tárolják, de közvetlenül osztályokba sorolva is előfordulhatnak (ezt a kivételes esetet a szabvány más részei írják le). A MoReq2 konfigurációs beállítással teszi lehetővé az aldossziék és a kötetek letiltását, mely esetben az iratok tárolása dossziékban történik. Egy irat egyidejűleg csak egy kötetben, aldossziéban, dossziéban vagy osztályban tárolható.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(Csak a MoReq2-ben) Osztály, dosszié, aldosszié vagy kötet.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Adott dokumentumtípusú dokumentumból készített irat jellemzője.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Az iratok irattípussal rendelkeznek, ami az irat kezelésére vonatkozó jellemzőket foglalja össze. Irattípus például a „számla”, „weboldal” stb.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A besorolási séma legalsó szintjeihez sorolt létező dossziénevek listája.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Olyan felhasználó, akinek engedélye van arra, hogy adott tevékenységet elvégezzen.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a fogalom pontosabb meghatározása környezetfüggő. A különböző felhasználók különböző engedélyekkel rendelkeznek. Jelen Specifikáció szempontjából lényegtelen, hogy az egyes felhasználói szerepkörökhöz milyen engedélyek kapcsolódhatnak. A tevékenységek végrehajtására feljogosító engedélyeket a szervezet osztja ki irányelveinek és üzleti követelményeinek figyelembevételével.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A szervezet működése vagy túlélése szempontjából vészhelyzet esetén nélkülözhetetlen irat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az EIKR életciklusának az a szakasza, amikor a rendszert telepítik és beállítják kezdeti paramétereit.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy aldosszié felosztása során keletkező egység.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: Az aldossziék, ezáltal pedig a dossziék lebontása további egységekre a kezelhetőséget hivatott javítani olyan iratcsoportok létrehozásával, amelyek nem túl nagyok. A felosztás általában valamilyen formális, technikai, semmint logikai szempont szerint történik, például dátum vagy azonosító alapján.

Az aldossziék kötetekre oszthatók előre rögzített szabályok szerint (adott konfigurációs beállítás értékétől függ, hogy a rendszer képes-e köteteket kezelni), a gyakorlatban azonban csak néhány aldossziét bontanak szét ily módon. Amennyiben egy aldosszié egyetlen kötetből áll, a rendszer elrejti a kötetet a felhasználó elől gyakorlati megfontolásból. A kötetre bontás szabályai figyelembe vehetik az iratok méretét és számát, az időszakokat vagy bizonyos tranzakciók végrehajtását. A kötetek használatát a nagyméretű, súlyos fizikai dossziék kezelhetősége iránti igény tette népszerűvé. Ezt a gyakorlatot vitték tovább az elektronikus iratkezelés világába, ahol az elektronikus dossziék kötetekre bontása a felülvizsgálati, áthelyezési stb. folyamatokat segíti.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A kulcsszó osztályok, dossziék, aldossziék és iratok hozzáférési pontjaiként szereplő, bennük meglévő, opcionális metaadat. (Kötetekre nem vonatkozik.) A tárgyszó a fentiek hozzáférési pontjaként megadható, opcionális metaadat. A kulcsszó tehát abban különbözik a tárgyszótól, hogy az iratoktól függetlenül nem létezik, csak azokban van ott, a tárgyszó ezzel szemben létezhet az iratokról függetlenül, és ha iratokhoz kapcsolják, a kulcsszó szerepét tölti be.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: a tárgyszavakat célszerű előre megszerkesztett, ún. kötött szótárból választani, vagy az EIKR automatikus kulcsszavas keresésére támaszkodni, de ezek egyike sem kötelező.

Amennyiben a dosszié egyetlen aldossziét tartalmaz, az aldosszié köteteit a rendszer a dossziéhoz tartozónak mutathatja a felhasználók előtt.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A dosszié, aldosszié vagy kötet attribútumainak olyan jellegű módosítása, amely megakadályozza újabb iratok hozzáadását.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

A dosszié, aldosszié és kötet kifejezéseket a hétköznapi életben gyakran felcserélik egymással a fent említett átláthatósági követelmény miatt. Egy felhasználó jellemzően „dosszié” és nem (az egyébként helyes) „kötet” iránt fog érdeklődni, különösen ha olyan dossziét keres, amely egyetlen egykötetes aldossziét tartalmaz. Jóllehet a dosszié egy aldossziét tartalmaz, amely egy kötetből áll, az aldosszié és a kötet megnevezéseket rendszerint hanyagolják (vagy csak akkor alkalmazzák, ha a dossziéban megnyitják a második aldossziét vagy kötetet).

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Olyan dosszié, aldosszié vagy kötet, amely nincs megnyitva, azaz nem bővíthető újabb iratokkal.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy irat bizalmas adatainak elrejtése.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: maszkolásnak számít, ha telt téglalapokkal kitakarják az iratban szereplő neveket, telefonszámokat stb. (a tintával kihúzás elektronikus megfelelője), más, ennél biztonságosabb módszert alkalmaznak, vagy kivágnak az iratból néhány oldalt. Megjegyzés: a maszkolással nem sérül az elektronikus irat, mivel a műveletet az eredeti irat egy másolatán hajtják végre. Ezt a példányt nevezik maszkolt másolatnak vagy maszkolt példánynak.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy irat olyan másolata, melynek tartalmát törlés vagy elfedés, de nem bővítés vagy érdemi jelentésbeli kiegészítés céljából módosították. Forrás: A PRO Fukcionális specifikáció (Functional Specificaton) „példány” (instance) meghatározása alapján (lásd 1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a változtatások rendszerint a bizalmas adatok védelmét szolgálják. Előírás szabályozhatja például, hogy egy iratot csak a benne lévő nevek kitakarása vagy törlése után lehet közzétenni; ebben az esetben a maszkolt másolat az iratnak az a változata lesz, amelyben olvashatatlanok a nevek. Megjegyzés: a MoReq korábbi változata a maszkolt példány fogalmára a kivonat (extract)” kifejezést használta.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A felhasználóhoz rendelt egy vagy több kifejezés, amely a felhasználó számára hozzáférhető biztonsági kategóriákat határozza meg.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az elektronikus irat EIKR általi megtestesülése, amelyre a felhasználó hivatkozhat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: ide tartozik a képernyőn történő megjelenítés, valamint a nyomtatott, hang- és multimédiás megjelenítések is. Megjegyzés: a megjelenítés részleteit befolyásolja a szoftver- és hardverkörnyezet. Egyazon irat különböző megjelenítéseire más betűtípus, sorvégjel, oldaltörés, képfelbontás, színmélység stb. jellemző. Bizonyos esetekben azonban az egyes tulajdonságokra külön figyelmet kell fordítani, ennek leírása azonban meghaladja jelen Specifikáció hatókörét. Megjegyzés: a MoReq korábbi verziója a megjelenítési forma kifejezést használta ebben az értelemben.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Megjelenítési forma készítése.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy irat vagy állomány megtestesülése az irat natív állományformátumától eltérő állományformátumban vagy annak segítségével.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a megjelenítési formák rendszerint az elektronikus iratok tartós megőrzését támogatják, céljuk csökkenteni az irattartalmak elérhetetlenné válásának kockázatát. Zárt formátumú iratok esetén elképzelhető azok átalakítása PDF/A vagy XML formátumú megjelenítési formákba. A több állományból álló iratok átalakítása más megjelenítési formába az iratot alkotó néhány vagy összes állományt érinti. Átalakítás után az irat vagy ugyanannyi, vagy eltérő számú állományt foglal magában. Például, egy 30 állományból, köztük 10 GIF formátumú képobjektumból álló irat az alábbi megjelenítési formákra alakítható át: Az irat átformálása PDF/A formátumra: az eredeti irat 30, az új megjelenítési forma egyetlen állományból áll; A GIF-állományok átalakítása JPEG formátumra: az eredeti irat és az új megjelenítési forma egyaránt 30 állományt tartalmaz, utóbbi néhány objektumát azonban módosítani kell, hogy az újonnan létrehozott JPEG-képeket hivatkozzák a GIF-képek helyett. Megjegyzés: a MoReq korábbi verziójában a megjelenítési forma kifejezés mást jelentett.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Új dosszié, aldosszié vagy kötet létrehozása iratok felvétele céljából.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratok megőrzésének hosszát és a megőrzési idő lejártakor esedékes selejtezési tevékenységeket ütemtervben rögzítő formális eszköz. Forrás: az Ausztrál Nemzeti Levéltár irattári szószedete alapján.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary, 13.3 Entity Relationship Narrative

Megjegyzés: A MoReq korábbi verziója a megőrzési ütemterv kifejezést használja.

A megőrzési és selejtezési ütemterv rögzíti az iratok megőrzésének és selejtezésének szabályait. Az EIKR egynél több megőrzési és selejtezési ütemtervet használhat, melyek osztályokra, dossziékra, aldossziékra és kötetekre, esetenként iratokra vonatkozhatnak. Irattípusonként egy megőrzési és selejtezési ütemterv érvényes.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratok helyreállíthatatlan eltávolításának folyamata. Forrás: ISO 15489 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: A rendszer konfigurációjától függően a megsemmisítés jelenthet törlést, vagy más eljárást. Megjegyzés: Az irat helyreállíthatatlanságából nem következik, hogy az eltávolított iratot felül kell írni, vagy egyéb biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani. Ugyan a MoReq2 nem zárja ki az ilyen jellegű biztonsági intézkedéseket, de nem is várja el azokat.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(Az iratkezelés vonatkozásában) Az iratok környezetét, tartalmát és szerkezetét, illetve a kezelésükkel kapcsolatos információkat leíró adatok. Forrás: ISO 15489 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: Más modellek a metaadatok eltérő felfogására épülnek. Egyesek például teljes mértékben metaadatként kezelik az eseménynaplóban rögzített információkat. Jóllehet az ehhez hasonló alternatív megközelítések az adott környezetre nézve érvényesek és értékesek, nem sokban segítik a rendszerek funkcionalitásának leírását, ennél fogva jelen Specifikáció figyelmen kívül hagyja azokat.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy objektum selejtezése után megőrzött metaadatok, amelyek bizonyítják, hogy az adott objektum létezett a rendszerben és megfelelően megsemmisítették.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Olyan dosszié, amely nem ügyirat.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Olyan dosszié, aldosszié vagy kötet, amit még nem zártak le, ezért iratokkal bővíthető.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(Csak a MoReq2-ben) A besorolási séma hierarchiájának egy része, melyet a séma egy kiválasztott pontjától az alatta lévő dossziékig vezető folytonos vonal ábrázol.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: Klasszikus terminológiában az osztály szinonimái a besorolási séma tetszőleges szintjén előforduló „kategória”, „csoport”, „sorozat”, „tétel”, vagy ezek alosztályai („alkategória”, „alcsoport” stb.). Megjegyzés: MoReq2-ben az osztály az alá besorolt iratok összességét is jelentheti.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.3 Entity Relationship Narrative

Egy hierarchikus besorolási séma osztályok hierarchiájából áll, hasonlóan ahhoz, ahogy a fák kisebb ágakból állnak. Az osztályok a hierarchia adott szintjéhez kapcsolódnak, ugyanakkor több szinten átnyúlhatnak, és további kisebb osztályokra bonthatók. A hierarchia adott szintjéhez egyidejűleg több osztály is kapcsolódhat, de egy osztály csak egy szinten kezdődhet. A „kizáró vagy” kapcsolat értelmében minden egyes osztály: felosztható további osztályokra; vagy tartalmazhat dossziékat; vagy tárolhat iratokat; de ezek együttes előfordulása nem megengedett.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A fizikai dossziék egy fajtája.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: papíralapú dossziénak számít a boríték, az iratrendező és a gyűrűs mappa.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Portable Document Format (hordozható dokumentumformátum), kétdimenziós adatok megjelenítésének népszerű állományformátuma.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: Jelen Specifikáció írásának idején a PDF formátum az Adobe Inc. tulajdonát képezi, de a formátum egy nem régi verziójából (v1.7.) elképzelhető, hogy nemzetközi szabvány (ISO/DIS 32000) készül. A PDF kifejezés szószedetbe foglalása nem jelent semminemű elköteleződést. A formátum kiterjesztése háromdimenziós adatok ábrázolására fejlesztés alatt áll.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A PDF állományformátumnak archiválás céljára kifejlesztett, az ISO 19005 szabványcsaládban foglalt részhalmaza.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy felhasználó, csoport vagy szerepkör engedélyeinek összessége.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

A munkafolyamat olyan pontja, ahol két, addig párhuzamosan futó tevékenység egyetlen közös szálban egyesül. Forrás: A munkafolyamat-kezelés szabványosításával foglalkozó „Workflow Management Coalition” terminológiai szótára (Terminology & Glossary, issue 3.0).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egyedi azonosító rendelése a rendszerbe bekerülő irathoz (a szűkebb értelemben vett iktatás, nyilvántartásba vétel). Forrás: ISO 15489 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: MoReq2-ben a regisztrálás az iktatási folyamat része.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratok megőrzéséről, megsemmisítéséről és áthelyezéséről hozott döntéseket támogató folyamatok, melyeket a megőrzési és selejtezési ütemterv vagy más szabályozás ír le. Forrás: ISO 15489 (lásd 7. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Az iratok megsemmisítését és áthelyezését megakadályozó szabály.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Felhasználók meghatározott köréhez rendelt funkcionális engedélyek gyűjteménye. Forrás: a PRO Fukcionális specifikáció (Functional Specificaton) alapján (lásd 1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(Irat vagy iratgyűjtemény esetén) Az a személy vagy szervezeti egység, aki vagy amely a tárolt állománnyal vagy állományokkal rendelkezik, azt kezeli.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Tartalomkezelő rendszer (CMS, Content Management System).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Rendszerint más alkalmazásból származó elektronikus iratok egy csoportjának iktatása a metaadatok részleges vagy teljes körű megőrzése mellett.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Egy iratért vagy dossziéért felelős személy vagy szerepkör.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a MoReq2 ebben az értelemben használja a tulajdonos fogalmat; az irat jogi értelemben vett tulajdonosa az a szervezet, amelyiknek a birtokában van az irat. Megjegyzés: lásd még tárfelügyelő.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Ügyiratokkal foglalkozó felhasználó.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

Konkrét folyamat vagy tevékenység eredményeként keletkező, egy vagy több tranzakcióhoz egészben vagy részben kapcsolódó, strukturált vagy részben strukturált dosszié.

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: az ügyirat definíciója nem pontosan körülhatárolt, mint ahogy az ügyirat és a hagyományos dossziék közötti különbség sem éles. Az itt bemutatott definíció a MoReq2 megértését segíti, más kontextusban nem feltétlenül helytálló. Megjegyzés: Az ügyiratba tartozó iratok lehetnek strukturáltak vagy struktúra nélküliek. Az ügyiratok megkülönböztető jellemvonása, hogy olyan folyamatokból erednek, melyek legalább részben strukturáltak és megismételhetők. Ügyiratba gyűjthetők: az engedélykérelmek; a rutin szolgáltatások felőli érdeklődések; adott ügy kivizsgálásához kapcsolódó iratok; a felügyeleti ellenőrzések. Megjegyzés: Az ügyiratokra jellemző továbbá, hogy gyakran kikövetkeztethető a tartalmuk szerkezete; nagy számban fordulnak elő; részben vagy teljesen strukturáltak; jól ismert és előre meghatározott folyamat alapján használják és kezelik azokat; megőrzésük előre meghatározott periódus idejére, törvényi előírás vagy egyéb szabályozás alapján kötelező; szakavatott személyek, végfelhasználók vagy adatfeldolgozó rendszerek a vezetőség jóváhagyása nélkül megnyithatják és lezárhatják.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

(dokumentumé) A dokumentum állapota fejlődésének egy adott időpontjában. Forrás: a PRO Fukcionális specifikáció (Functional Specificaton) alapján (lásd 1. függelék).

Model Requirements for the Management of Electronic Records, update and extension 2008., 13.1 Glossary

Megjegyzés: a verzió rendszerint a dokumentum piszkozatainak egyikét, vagy a végleges dokumentumot jelenti. Előfordulhat, hogy a kész dokumentum több verzióban is elérhető, példa erre a felhasználói kézikönyvek különböző kiadásai; más esetben a verzió az eredeti dokumentum valamelyik fordítására vonatkozhat. A dokumentumokkal ellentétben az iratok nem létezhetnek egynél több verzióban; lásd még maszkolás.

Magyar fordítás © KOVEX-Computer Kft., 2010 Fordította: Korotij Ágnes

ajánlott szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató a postai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 1.

belföldi postai szolgáltató (a továbbiakban: Posta): a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: postatörvény) 3. §-ának 32. pontjában meghatározott postai szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

28/2004. (IV. 29.) PM rendelet a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról 1. § (2) a)

címzett: akinek a feladó a postai küldeményt küldi.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 2.

címzett reklámküldemény: a kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, külön jogszabály alapján nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló olyan postai küldemény, amely - a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével - azonos tartalmú.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 25.2.

címzett reklámküldemény: a postáról szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott postai küldemény, amelynek mérethatárait, továbbá a küldeménnyel kapcsolatos postai szolgáltatás minőségi követelményeit a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § g)

dokumentum küldemény: azok a küldemények, amelyek papíron vagy bármilyen más adathordozón anyagi értéket képviselő jog tárgyát nem képező szöveget, képet, filmet, ábrát, kottát, vakok írását, tervrajzot, térképet tartalmaznak, és vonatkozásukban a címzettnek - az adathordozót leszámítva - anyagi értéket képviselő joga nem áll fenn, valamint rájuk a behozatali vagy kiviteli vámok nem vonatkoznak.

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § f)

dokumentumcsere szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelynek alapján a postai szolgáltató - helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával - biztosítja a postai küldemények igénybe vevők közötti, harmadik személy közreműködése nélkül történő kölcsönös cseréjét.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 3.

egyetemes postai hálózat: az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató által használt postai hálózat, amelynek célja alapvetően a) a postai küldemények felvétele, gyűjtése az egyetemes postai szolgáltatással ellátott teljes területről, b) a postai küldemények feldolgozása és továbbítása a feldolgozó helyektől a rendeltetés helyéig, c) a postai küldemények kézbesítése.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 21.1.

egyetemes postai szolgáltatás: a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybe vevő számára elérhető.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 4.

egyetemes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás ellátására e törvényben kijelölt postai szolgáltató.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 5.

előzetes vám elé állítás: az engedélyes által a vám- és pénzügyőri hivatal felé írásban vagy elektronikus úton tett olyan nyilatkozat, amelyben a küldemény tényleges, fizikai megérkezése előtt tesz árubejelentést a nemzetközi kézbesítésre felvett és saját vállalati nyilvántartásában rögzített küldeményről,

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § d)

elsőbbségi küldemény: az a küldemény, amely 1. külön jelzővel van ellátva („ELSŐBBSÉGI és/vagy PRIORITAIRE”), 2. a szolgáltató a felvételtől a kézbesítésig a nem elsőbbséggel feladott küldeménytől külön kezeli, és a küldemény elsőbbségét a szolgáltatás teljes folyamata során biztosítja;

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § c)

eltérésjelentés: az engedélyes által a 3. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését szolgáló lista, amely tartalmazza a vám- és pénzügyőri hivatal nyilvántartási számát, az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az előzetes vám elé állításban szereplő küldemény a szállító járművel ténylegesen nem érkezett meg, vagy az előzetes vám elé állítás adataitól az érkezett küldemény tekintetében eltérés mutatkozik,

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § e)

EMS szolgáltatás: a postatörvény 3. §-ának 9.2. pontjában meghatározott gyorspostai szolgáltatás

28/2004. (IV. 29.) PM rendelet a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról 1. § (2) e)

engedélyes: a könnyített eljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkező szolgáltató,

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § b)

engedélyes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást engedély alapján ellátó postai szolgáltató.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 6.

értéknyilvánítás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 7.

feladó: aki - mivel a küldemény tőle származik - a postai küldeményen „feladó”-ként van feltüntetve, ennek hiányában, akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 8.

futárposta: olyan garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a könyvelt postai küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 9.1.

garantált kézbesítési idejű szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban kézbesíti.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 9.

gyorsposta: olyan belföldi vagy nemzetközi postai szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, biztosítva egyben a küldemény egyedi azonosítását s ennek alapján a technológiai folyamatban nyomon követhető kezelését.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 9.2

hálózati hozzáférés: egy postai hálózat csatlakozása egy másik postai hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak, az igénybe vevők kiszolgálása érdekében.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 21.2.

hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) szabályozott békéltető testületek, valamint a magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 10.

hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó külön szabályok

79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 29. § - 30. §

hozzáférési pont: a postai küldemény postai hálózatba juttatásának céljából a szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény, működtetett mobilposta vagy postai szolgáltató hely.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 11.

igénybe vevő: a feladó és a címzett, továbbá a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, illetve a postautalvány-szolgáltatás igénybe vevője.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 12.

integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybe vevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 13.

könnyített eljárás: az integrált postaforgalom hatálya alá tartozó küldeményekkel kapcsolatos, az e rendelettel szabályozott vámeljárás,

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § a)

könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 14.

küldemény: postatörvény 3. §-ának 25. pontjában meghatározott küldemény;

28/2004. (IV. 29.) PM rendelet a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról 1. § (2) c)

küldemény: az engedélyes által integrált postai továbbításra felvett, egyedi azonosítóval és kísérőokmánnyal rendelkező, közösségi vagy nem közösségi árut tartalmazó csomag, boríték,

38/2009. (XII. 22.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 2. § c)

levélküldemény: olyan postai küldemény, amely bármely fizikai adathordozón (pl. papíron, mágneses, illetve digitális adathordozón) megjelenített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz. Levélküldemény a levelezőlap is.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 25.1.

levélküldemény: a postáról szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott postai küldemény, amelynek mérethatárait, továbbá a küldeménnyel kapcsolatos postai szolgáltatás minőségi követelményeit a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet tartalmazza;

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § f)

nyomtatvány: olyan postai küldemény, amely nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmaz (pl. könyv, katalógus, újság vagy folyóirat).

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 25.3.

Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történő elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végző a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti fizetési rendszer működtetőjének nem minősülő szervezet.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 38.

postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának lerovására használható postai értékcikk, amely tartalmazza a „Magyarország” vagy „Magyar Posta” -, illetve ezek idegen nyelvű fordításának megfelelő - feliratot, és utal a bérmentesítés díjára.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 16.

postacsomag: a tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 25.4.

postaforgalom: valamely belföldi postai szolgáltatónak a külföldi postai szolgáltató - ideértve a belföldi postai szolgáltatónak a külföldön működő képviseletét is - közreműködésével végzett postai szolgáltatási tevékenysége;

28/2004. (IV. 29.) PM rendelet a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról 1. § (2) b)

postahely: az igénybe vevők részére a kijelölt nyitvatartási időben korlátozás nélkül rendelkezésre álló állandó postai szolgáltató hely;

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § e)

postai berendezés: a postai szolgáltatás díjlerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gép, technikai eszköz, a levélgyűjtő szekrény vagy egyéb, a postai küldemények felvételére szolgáló technikai eszköz, továbbá a közutak mentén - a postai szolgáltató által - címhelyként telepített, a létesítést végző vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató küldeményeinek kézbesítésére szolgáló támponti levélszekrény.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 18.

postai berendezések forgalomba hozatala: postai berendezésnek, illetve a berendezés használati jogának ingyenes vagy visszterhes szerződés alapján - a magyarországi gyártását vagy a külföldről történő behozatalát követően - első ízben történő átruházása, illetve - saját felhasználásra történő gyártás vagy behozatal esetén - első ízben történő üzembe helyezése.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 19.

postai értékcikk: a valamely postai szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, a szolgáltató által díj ellenében forgalomba hozott termék. Nem postai értékcikk - s így díjmentes - a postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 20.

postai hálózat: a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított különböző erőforrásoknak és szervezeteknek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 21.

postai közreműködő: a postai tevékenységet végző által a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez igénybe vett személy (szervezet), aki (amely) e tevékenység körében a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan, a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. A postai közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 23.

postai közvetítő tevékenység: olyan postai tevékenység, amelynek keretében a közvetítő díj ellenében a vele szerződéses jogviszonyban álló a) feladó postai küldeményeit postai szolgáltató részére további postai szolgáltatási szerződés létrehozatala céljából a felvétel helyéhez - a postai szolgáltató által e küldemények átvételére megjelölt - legközelebbi szolgáltató helyen átadja, vagy b) címzett részére érkezett postai küldeményeket a címzettől kapott meghatalmazás alapján postai szolgáltatótól átveszi, és a címzett részére kiszállítással vagy fiókbérlet útján kézbesíti.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 24.

postai küldemény: a külön jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény. A postai küldemény fajtái: a levélküldemény, a címzett reklámküldemény, a nyomtatvány és a postacsomag.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 25.

postai küldemény felvétele: a postai küldeménynek a postai szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtő szekrényben vagy más e célra szolgáló postai berendezésben való elhelyezése, a postai küldeménynek a postai szolgáltató helyen vagy egyéb hozzáférési ponton történő átvétele, könyvelt küldemény esetén - a felvétel helyétől függetlenül - a küldemény átvételének írásbeli elismerése.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 26.

postai küldemény kézbesítése: a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemény a postai hálózatból a küldemény címzésében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen kikerül. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére történő személyes átadást, mind a címhelyen történő elhelyezést.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 28.

postai küldemények gyűjtése: a postai hálózat szolgáltató helyeinél vagy egyéb hozzáférési pontjainál feladott és felvett postai küldemények összegyűjtési művelete.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 27.

postai különszolgáltatás: a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó, a szolgáltatás minőségét növelő - jogszabályban kötelezően előírt vagy a szolgáltató által vállalt - olyan többletszolgáltatás, amelyet a szolgáltató a feladó vagy a címzett rendelkezése alapján díj ellenében teljesít.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 29.

postai létesítmény: az egyetemes postai szolgáltatás vagy az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó valamely szolgáltatás ellátását biztosító szolgáltató hely, illetve postai berendezés.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 30.

postai szolgáltatás: olyan hírközlési szolgáltatás, amely a postai küldemény felvételére, szükség szerinti feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére, illetve - együttesen vagy részben - az ezeknek megfelelő műveletek elvégzésére irányul ellenszolgáltatás fejében. Postai szolgáltatásnak minősül a dokumentumcsere is.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 32.

postai szolgáltató hely: a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító hely, illetve helyiség.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 33.

postajárat: kizárólag nemzetközi postai küldeményeket szállító jármű és az Egyetemes Postaegyezményben meghatározott CN jelű Átadójegyzéken (a továbbiakban: Átadójegyzék) felsorolt küldeményből álló rakománya,

28/2004. (IV. 29.) PM rendelet a postaforgalomban alkalmazandó egyes vámszabályokról 1. § (2) d)

szabvány címzett reklámküldemény: az a reklámküldemény, amely 1. legfeljebb 30 g tömegű, 2. mérete 114x162 mm vagy 110x220 mm (±10 mm), 3. összenyomott állapotban is egyenletesen sima felületű és legfeljebb 5 mm vastag;

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § b)

szabványlevél: az a levélküldemény, amely 1. legfeljebb 30 g tömegű, 2. mérete 114x162 mm vagy 110x220 mm (±10 mm), 3. a boríték a zárószárnyak folyamatos leragasztásával le van zárva és a tartalom a borítékot kitölti, 4. a küldemény összenyomott állapotban is sima felületet ad;

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3. § a)

távirat: a külön jogszabályban meghatározott előírások alapján az igénybe vevő által - az elektronikus hírközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján - feladott szöveges közlemény, amelyet a szolgáltatók postai kézbesítés útján vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 34.

tértivevény szolgáltatás: olyan - könyvelt küldeményekhez igénybe vehető - postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve az egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi, illetve a felek megállapodása esetén annak digitalizált képét vagy adattartalmát elektronikus úton, illetőleg adathordozón átadja.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 35.

vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg a vakok hivatalosan elismert intézete.

2003. évi CI. törvény a postáról 3. § 36.

• Miniszterelnökség

  11/2011. (VIII. 4.) Miniszterelnökségi utasítás a Miniszterelnökség Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatáról

• Belügyminisztérium

  15/2010. (XI. 16.) BM utasítás a Belügyminisztérium Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatának kiadásáról

• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  42/2011. (VIII. 25.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályzatának kiadásáról

• Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

  11/2008. (IX. 25.) NFGM utasítás a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium adatainak archiválási rendjéről

• Belügyminisztérium

  29/2010. (XII. 31.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról

• Külügyminisztérium

  5/2011. (III. 18.) KüM utasítás a Külügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról

• Nemzeti Adó- és Vámhivatal

  2/2011. (VIII. 19.) NAV utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ideiglenes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról

• Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

  8/2011. (V. 13.) ONYF utasítás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyedi iratkezelési szabályzatáról

• Belügyminisztérium

  1/2011. (I. 20.) BM utasítás a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról

• Nemzeti Erőforrás Minisztérium

  19/2011. (VI. 24.) NEFMI utasítás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról

• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  1/2011. (I. 7.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iratkezelési rendjéről és irattári tervéről

• ÖM rendelet

  29/2009. (X.30.) ÖM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról

• Külügyminisztérium

  14/2010. (X. 29.) KüM utasítás a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Belügyminisztérium

  7/2010. (IX. 2.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Honvédelmi Minisztérium

  87/2010. (X. 6.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata

  31/2011. (III. 9.) KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

• Miniszterelnökség

  1/2011 (VI. 2.) ME utasítása Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Nemzetgazdasági Minisztérium

  4/2010. (X. 5.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Nemzeti Erőforrás Minisztérium

  6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  9/2011. (II. 15.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• Vidékfejlesztési Minisztérium

  8/2010. (IX. 30.) VM utasítás a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 8.

CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 8.

ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 8.

európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 7.

európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt. Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 6.

harmonizált szabvány: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 9. pontjában meghatározott szabvány, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik,

315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól 1. § a)

honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány.

315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól 1. § b)

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 5.

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 5.

megfelelőségértékelési tanúsítás: a megfelelőségértékelési vizsgálat, illetve megfelelőségértékelési ellenőrzés alapján annak megállapítása és igazolása, hogy a termék terve, a termék, a gyártási folyamat - ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket is - és a termék beszerelése megfelel a termékre vonatkozóan forgalmazási követelményeket előíró jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek,

2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről 2. § h)

nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 9.

nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás alapján.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 10.

nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 4.

nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO tagországok illetékes szervei részt vehetnek.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 3.

a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 4. § (1)

szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 1.

szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 2.

szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója - alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1. sz. melléklet 2.